A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Láng Mercédesz (NYUDUVIZIG): A Duna VO szelvényeinek változása 1970-2006 között
napig megérkezik, és ez nem igaz, akkor a 40 év alatt 24 millió m3 anyagnak kellett volna érkeznie, tehát elméletileg ezt a mennyiséget lehetett volna eltávolítani a mederből a stabilitás megőrzése miatt. Az alábbi táblázat azonban, mely a DB 66 kisvízszint alatti mederterület változások és VO távolságok alapján számolt, ennek a mennyiségnek ötszörösét mutatja. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez a mérés nem tartalmazza a mellékágak feltöltődését, ami jelentős mennyiség lehet, tehát ez a mederanyag a nagyvízi mederben van. Mederterületek változása 1970-2006 között a VO szelvényekben Szakasz Vo szelvények alapján az elragadott mederanyag mennyisége 1 fkm-rejuó átlag sor fkm neve em 3 em2 1850-1811 Rajka-Szap-5561-143.19 8 1811-1791 Szap-Gönyü-5860-308.39 5 1791-1766 Gönyü-Komárom-12054-501.64 1 1766-1750 Komárom-D.almás-2802-195.84 1 1750-1708 D.almás-Szob-19361-473.06 2 1708-1657 Szob-Budapest-15146-299.18 6 1641-1560 Budapest-D.földvár-27461-340.40 4 1560-1487 D.földvár-Érsekcsanád-30733-419.87 3 1487-1434 Érsekcsanád- D oh.-5321-101.88 9 1850-1434 összesen-124300-298.80 Tudva azt, hogy a kívánatosnál magasabb koronaszintű művekkel szabályozott Dunán a kisvízszint süllyedés üteme lelassult, helyenként megállt, talán jogosan a gondolat, hogy a több méteres kisvízszint süllyedés fő oka nem a görgetett hordalék elmaradása, hanem a tervezett vízlépcsők reményében a lakásínség enyhítése miatt engedélyezett túlkotrás 19701990 között. Ennek a túlkotrásnak hatását érezzük még ma is, hiszen a sziklaalapú gázlóküszöbök alatt a megnövekedett esés mind a mai napig fokozottan alakítja a medret. (ld. Dunaföldvár - Bölcske) A változások arra mutatnak, hogy a legutolsó gázlóküszöb alatti területről elragadott mederanyag lejjebb ugyan épít, ezt mutatják a legfrissebb kisvízszint-rögzítések, azonban kérdés, hogy egy-egy küszöb meddig tartja magát, valamint az, hogy az alatta lévő mederszakasz meddig és milyen áron „szolgáltat” mederanyag-utánpótlást az alsóbb szakasznak. Ezen feltevés alapján további mederváltozások várhatók. Erre példa a nyergesi gázló feletti mederszakasz változása, ahol 2006-2011 között egy középzátony elmosódása okozott közel 40 cm-es kisvízszint-süllyedést. 1998-2007 között a Duna Szap- Gönyü közötti szakaszán keresztirányú művekkel kísérletük meg ezen folyamatok megállítását. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy ilyen módszerrel a hajóutat lehet javítani, de a megváltozott esésviszonyokból és az elmaradt hordalékból következő hatásokat nem lehet enyhíteni. A keresztirányú művek az első jelentősebb árhullámig kis mértékű, 10-20 cm-es kisvízszint emelkedést okoznak, azonban az árhullám után ez a hatás már nem volt érzékelhető. Ugyanakkor a Duna alsó szakaszán tapasztalt kisvízszint emelkedés azt mutatja, hogy a hagyományos folyószabályozási művek önmagukban a kisvizek csökkenését nem eredményezik, hiszen Paks alatt már emelkednek a kisvízszintek, pedig e szelvény alatt is bőven található folyószabályozási mű. (És ezen művek koronaszintje az építésük óta 6
