A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Sütheő László (ÉDUVIZIG) - Gyüre Balázs (Nemzeti Környezetügyi Intézet): A Duna vízgyűjtőjén fölhalmozódott tél végi hóban tárolt vízkészlet és a magyarországi Felső-Duna szakasz tavaszi árhullámainak vizsgálata

Tekintettel arra, hogy összesen végül 24 árhullámot vizsgáltunk 3-4 független változóval az általában jobban illeszkedő 3 fokú polinomok mellett a 2 fokú polinomokat is elemeztük. Összességében az 1. és az 5. változat adta a legkedvezőbb eredményeket, ezek között jelentős eltérés nem mutatható ki. Az 5. változat 3 fokú polinomra vonatkozó kapcsolati összefüggését mutatja a 2. ábra, az 50 %-os konfidencia sávval.

|^^^üjgg^én^^^^^^^^apcsola^^^^^^^^onfidenc|^határ^^^^onfidenc|^határJ

2. ábra

Ennek „szélessége” +/- 20 cm, de ha az árvízvédekezés szempontjából legfontosabb 500 cm fölötti vízállástartományt tekintjük, a minta 75 %-a ezen a tartományon belül van, azaz a fenti paraméterek alapján 75 %-os valószínűséggel becsülhető előre az, hogy egy adott hóban tárolt vízkészletből, mint feltételezett maximumból, várható-e 10 - 14 napon belül készültségi szintet meghaladó vízállás. Természetesen ehhez valamennyi paramétert megfelelően kell becsülni az előrejelzett időszakra.

Jövőbeli lehetőségek

A gyakorlati felhasználás szempontjából célszerű áttekinteni a módszer korlátait. Minél több paramétert használunk föl, annál nehezebb feladat lesz a becsléshez szükséges paraméterek jövőbeli meghatározása. A hóban tárolt vízkészlet az Országos Vízjelző Szolgálat adatai alapján ismert, s a pillanatnyi mederteltség is pontosan megadható érték. A következő 10 nap csapadéka, illetve a felszíni vízbevitel azonban nehezen becsülhető. 6