A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Ficsor Johanna (ÉDUVIZIG) - Juhász István (NYUDUVIZIG): Árvízi előrejelzés korszerűsítése a Rábán és a Murán
mindig áll rendelkezésre elegendő idő. A helyi modellek - teljes értékű adatállomány letöltése esetén - szintén stabilan működnek. Mindezidáig a modellek elsősorban kisvizes időszakokban működött, csupán néhány kisebb árhullám futott le a vízfolyásokon, ezért nehéz a jelen körülmények között megítélni jóságukat. Eddigi tapasztalatok alapján az a nyilvánvaló körülmény szűrhető le, hogy az aktuális meteorológiai előrejelzések nagymértékben befolyásolják az előrejelzés legtávolabbi időszakát. A modell pontossága tehát nagyban függ a meteorológiai előrejelzés pontosságától, így a meteorológia előrejelzésben prognosztizált csapadék megváltoztatása nagy mértékben befolyásolja az előrejelzés pontosságát elsősorban a 4-6 napos távlatban. Tapasztalatunk alapján továbbá bizonyos esetekben a NAM modellek, és ezeken belül a hófelhalmozás és - olvadás modul működése nem megfelelő, kalibrációját felül kell vizsgálni. A hidrodinamikai modellek esetében a felsőbb (külföldi) modellszakaszok minősége jelentősen befolyásolja az alsóbb (magyarországi) modellrész eredményeinek jóságát. Mivel egységes modellrendszer lett felépítve, ezért a modell futtatásában bekövetkezett hibákat a határon túl is tudjuk követni, és adott esetben kísérletet tehetünk azok mérséklésére is egy-egy futtatás esetén. A modellben észlelt hibákat naplózzuk, és javaslatot teszünk azok javítására az évenkénti felülvizsgálat során. A tesztidőszak leginkább az adatasszimilációval kapcsolatos módosításokat végeztünk, melyek az előrejelzések jóságát „rövidtávon”, csak az aktuális előrejelzés esetén növelik. A modell felépítéséhez használt alapadatok és modellszerkezet (vízfolyáshálózat, keresztszelvények, NAM modell paraméterek) javítása nem az üzemeltetés, hanem a modellfrissítés, aktualizálás feladata. Az ilyen jellegű hibákat naplózzuk, és az évi rendszerességgel tervezett modell frissítés alkalmával - szükség esetén a fejlesztő bevonásával - igyekszünk javítani. Abban az esetben, amikor az adatasszimilációhoz referenciaként használt mért adatok nem megfelelőek vagy hiányosak, lehetőség van az adatsor javítására. Amennyiben az adatok pótlása nem lehetséges, vagy a hibás asszimilációnak az oka nem a mért adatokban keresendő, az asszimilációs függvényt is lehet módosítani, illetve ideiglenesen az adatasszimiláció az adott állomásra ki is kapcsolható. Ez a két utóbbi megoldás azonban nem jelent végleges megoldást, ilyen esetekben a modell rendszeres karbantartása során kell a szükséges javításokat megtenni. Az adatok publikálása tökéletesen működik, csupán az internet kapcsolat akadozása jelenthet problémát a weblap frissítése sorén. A vízügyi szerverfarmon tárolt weblapok megjelenítése és a funkciók működése sajnos nem minden böngészőben egyformán jól működik, mivel a weblapok létrehozásakor az újabb böngészőket vették alapul, ezért a megjelenítéshez az Internet Explorer 9-es, míg a Google Chrome esetében a 19-es verziójú változat használata ajánlott. 5. Összegzés Napjainkra az informatikai fejlődés lehetővé tette újszerű döntéstámogató eszközök alkalmazását az árvízi előrejelzés területén is. Ezek a lehetőségek megfelelő karbantartás mellett segítik az árvízi előrejelzést. A bemutatott előrejelzés rendszerek hatnapos előrejelzést adnak a rendelkezésre álló meteorológiai tényadatok és előrejelzések alapján. A meteorológiai előrejelzések használata ugyan lehetővé teszi az eddigi 2 napos időelőny kiterjesztését 6 napra, de tisztában kell lennünk azzal, hogy a 6 napos előrejelzés jósága az időben előre haladva egyre csökken, a hatodik napon igen nagy bizonytalanságot hordoz. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az automatikus online előrejelző rendszer a hazai szóhasználattal inkább riasztórendszernek nevezhető. 14
