A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Felkai Beáta Olga (AKI Pénzügypolitikai Osztály) - Nagy Lászó (BME): A Cibakházi gátszakadás 1895
A CIBAKHÁZI GÁTSZAKADÁS 1895 FELKAI BEÁTA OLGA1 - NAGY LÁSZLÓ2 1- AKI Pénzügypolitikai Osztály 2 - BME Geotechnikai Tanszék Országos helyzetkép 1895 hóolvadáskor A XIX. század végén 1895 áprilisában az újságok újabb árvízi megpróbáltatásról írtak, áradt a Duna és áradt a Tisza is. A Duna április 4-5-én tetőzött Budapestnél, 628 cm-es vízállással, ami nem igazán magas érték volt. A Tisza-völgy áradása március végén kezdődött, a Szamos jobb parton az erőteljes hóolvadás eredményeként kialakult magas vízállás miatt négy helyen is átszakadt a gát (Kvassay). A Tisza minden nehézség nélkül befogadta a Szamos árhullámát, lentebb nem is alakult ki jelentősebb vízállás egészen Szolnokig, ahol már nyolc centiméterrel magasabban tetőzött a víz, mint a korábbi maximumot mutató 1888 évi árvíz. Az árhullámok magassága meg sem közelítette a korábbi évek veszélyességét, de a Vasárnapi Újság szerint „aggasztó hírek érkeznek az ország minden részéből. A Duna is már napok óta folytonosan és gyorsan árad. A Csallóközben, Komárom, Győr, Vácz környékén már sok kárt okozott. Budapestnél ellepte a kikötők alsó partjait, s a szennyes áradat elborította a Margitszigetet is, melynek épületei szintén vízben állnak.” A Tisza árhulláma Szolnoknál április 16-án tetőzött 826 cm-es vízállással. Ez az érték magasabb volt, mint a pusztító és minden korábbinál magasabb 1888-ban kialakult 818 cm-es vízállástól 8 centiméterrel. Azonban alacsonyabb volt a vízállás a gátszakadás idején, mint az 1888 évi tetőző vízállás. Korábbi tiszai árhullámok tetőző magasságát Szolnokon a mellékelt táblázat mutatja (Kovács 2007). Tetőző vízállások a szolnoki vízmércén Év Vízszint 1830 684 1855 739 1876 753 1879 763 1888 818 1895 826 A csendesen lefolyó Tiszai árhullám csak a Szeged alatti folyó szakaszon okozott gátszakadást, nem kis mértékben a kialakult kétnapos vihar és a Duna visszaduzzasztása hatására. Április 9-én a Gyálaréti Társulat területén volt gátszakadás, Gr. Szapáry magánöblözetét öntötte el a víz 2430 hektáron, valamint Törökbecse alatt a Csurogi I.-es öblözet védgátját sok helyen elhabolták a hullámok, és 8940 hektár került víz alá (Kvassay, Korbély, Nagy). A Duna kismértékű visszaduzzasztásának hatása csak a Titeli Társulat területén éreztette hatását, hosszú védekezés után április 19-én átszakadt a Titeli III. öblözet gátja a 10+000 szelvénynél, és a IV. öblözet gátszakadás következtében víz alákerült a Mosorini rét ugyanaznap reggel a jobb parton. Az elöntött terület 5150 és 10000 hektár volt. 19-én esti gátszakadás miatt a bal parton a Rezsőházi öblözet 10400 hektáros területét is visszafoglalta a víz (Kvassay, Korbély, Nagy). A Szeged alatti kaotikus állapotok azonban nem indokolták a Cibakházánál kialakult gátszakadást.
