A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Nagy Tamás (ADUVIZIG): A 2010. június 8-án észlelt Érsekcsanád szivattyú-telepi buzgár kialakulásának vizsgálata
2. táblázat A két modellváltozathoz tartozó vízállások 2010 08.04. átlagos vízállás (1. modell· változat) 2010.06.08. árvízi vízállás (2. modell· változat) Duna 36,86 mBf. 90,42 mBf. Sárköz 1. alvíz 36,86 mBf. 90,42 mBf. Sárköz 1. fel víz 36,66 mBf. 36,56 mBf. A Sárköz I. csatorna alvízi és felvízi szakaszának vízállásaiban megjelenő különbségek okát képező zsilip a modellben egy függőleges gátként (Horizontal Flow Barrier) jeleníthető meg a legoptimálisabban, melynél a laterális irányban jellemző szivárgási tényező megadása szükséges, ami igen kicsi értékű (0,0002 1/nap). 7. ábra A hidrodinamikai modell elemeinek laterális geometriája (kék színű cellák: vízfolyások) A modellezés eredményei A modellgeometria felépítése és az alapadatok bevitele után a modell két változata került lefuttatásra. Az első, alapállapotnak tekinthető változat esetében a 2010.08.04-én mérhető, Dunára és Sárköz I. csatornára vonatkozó átlagos középvízi vízállások lettek beépítve a modell „folyó csomagjába". A második modellfuttatás során a vízfolyások vízállás adatai már a 2010.06.08-án észlelt árvízkori értékeknek voltak megfeleltethetők (lásd: 2. táblázat) A futtatás eredményeként a modellező szoftver a vízfolyásokra vonatkozó aktuális középvízi és nagyvízi vízállások következtében kialakuló modellcellánkénti nyomásértékeket becsülte meg. Az eredmények reprezentálhatósága érdekében a MODFLOW szoftver által kiszámolt modellrétegenkénti nyomásérték mátrixokból - SURFER szoftverrel való konvertálás segítségével - elsőként a mátrixszal egyező geometriájú rácsháló (grid) állományok, majd a nyomásértékek eloszlását ábrázoló izovonalas térképek kerültek kialakításra. A vizsgált terület sekély földtani felépítésének és a K.20 kataszteri számú kút műszaki paramétereinek (talpmélység, szűrőzés) következményeként a kútpalást mentén történő esetleges feláramlás, és ez által a buzgár kialakulásában nagy valószínűséggel az első, második és hatodik modellréteg játszhatott meghatározó szerepet. Ebből adódóan a modell eredményeinek ábrázolásánál, illetve azok további kiértékelésénél is ezek a rétegek kerültek előtérbe. Az 1. 2. és 6. modellrétegre vonatkozó izovonalas térképek alapján a vizsgálatok tárgyát képező fúrt kút helyén, illetve annak közvetlen közelében a modellszámítások az alábbi nyomásértékeket eredményezték: 7
