A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Dr. Nagy Lászó - Huszák Tamás (BME): Száradási repedések a Tisza bal part 107+743 szelvényében
SZÁRADÁSI REPEDÉSEK A TISZA BAL PART 107+743 SZELVÉNYÉBEN DR. NAGY LÁSZLÓ, HUSZÁK TAMÁS BME Geotechnikai Tanszék A 80-es évek végén tapasztalt töltésrepedések (Szepessy 1991) után a nedvesebb évek elmúltával az utóbbi években újra jelentkeznek száradási repedések a Közép-Tiszán. 2009-ben Akolháton és Mezőtúrnál (Nagy 2010), 2011-ben a 10.07/1 számú árvízvédelmi gátőrjárásban Fegyverneknél alakultak ki veszélyes repedések a gát felszínén (Nagy 2010). Kérdésként merült fel, hogy állékonyság szempontjából mennyire veszélyes a Tisza bal part 107+700-107+800 tkm szelvények között keletkezett repedések (1. és 2. fényképek), mi a mélységük, illetve milyen hosszon kell számítani a biztonsági tényező csökkenésével. Az őszi bejárás után azonnal megindult az állapot rögzítés, geodéziai feltárás, geotechnikai vizsgálat. Ezek alapján körvonalazódnak ennek az árvízen kívüli jelenségnek az okai. A gát vízháztartása A földgát vízháztartását a víztartalom növelő és csökkentő tényezők határozzák meg. A víztartalmat csökkenti a száraz, alacsony relatív páratartalmú, meleg időszak különösen ha az erős napsugárzással párosul. A gát, mint egy a környezetéből kiemelt, mesterséges szerkezetnél a víztartalom növelő tényezők a gát minden irányából jelentkeznek: • a vízoldalon és részben alulról az árvízi vízterhelés hatása, • a rézsűkön és a koronán a csapadék hatása, és • a gát alapozása felől a kapilláris emelés hatása. Ezek hatására alakul a gátban lévő talajok víztartalma, és a víztartalom változása maga után vonja esetenként a kötött talajok zsugorodását. A meglehetősen nedves 2010-es év után (gondoljunk csak a mértékadó árvízszint közeli vízállásra) 2011-ben egyre csökkenő vízállások alakultak ki, vagyis a Tisza nedvesítő hatása elmaradt. Február után a vízállás meg sem közelítette a fokozati értékeket, június után pedig inkább az LKV környezetében tanyázott (1. ábra). A 2011. év az Alföldön csapadék hiányos volt, különösen a Közép-Tiszán. A csapadék éves értéke több mérőhelyen is alig volt több, mint a sokéves átlag fele, illetve több olyan hónap is volt, amikor egyáltalán nem regisztráltak csapadékot a gátrepedések előtti időszakban. Megvizsgálva a Fegyvernek körüli meteorológiai állomások adatait (1. táblázat), megállapítható, hogy az átlagos havi csapadékok értékét a 10 megelőző hónapban csak kétszer érte el. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a hirtelen jövő nagycsapadék sem tud mélyen beszivárogni a gátba, csak a felszínt áztatja el a felső réteg alacsony nedvesség tartalma miatt. A felső réteg pedig újra kiszárad 1-2 nap kánikula alatt. Ezért bár július csapadékos volt (1. táblázat), a gát vízháztartására nem jelentett jelentős befolyást. A keletkezett repedések A repedések a fegyverneki gátőrjárásban a Tisza bal part 107+700-107+800 tkm között keletkeztek, amelyet a gátőr területbejárása során észlelt. A repedések a mentett oldalon a koronaéltől lefelé 1,5-3,5 m között találhatóak a rézsűn és a felső padkán. A szélességük 510 cm (mint ahogy a fényképek mutatják), mélysége 60-100 cm között változik. Korábbi repedésekre az volt a jellemző, hogy 85-90%-ban a gát tengelyével párhuzamosan futottak, a maradék pedig merőleges volt a gát tengelyére (Nagy 2004). A korábban tapasztalt repedésekkel összehasonlítva a kialakult repedések különlegessége az volt, hogy párhuzamosság, vagy merőlegesség a felszínen kevésbé volt megállapítható. 1
