A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Dr. Nagy Lászó - Huszák Tamás (BME): A Stava (Trento, Olaszország) zagygátak tönkremenetele
• a felső gát nem a szokásoknak és a műszaki gyakorlatnak megfelelően épült, • nehézkes volt a szivárgó vizek összegyűjtése, • a felső gát nagyon közel épült az alsóhoz és ahogy magasodott, úgy idővel rálógott az alsó gát még meg nem ülepedett zagyára, • ez még nehezebbé tette a szivárgó vizek összegyűjtését és az állékonyság még kritikusabbá vált. A gátszakadás után végzett körcsúszólapos állékonyság vizsgálat (egyszerüsített Bishop eljárás) szerint a biztonsági tényező értéke n = 1,35 és 0,76 között változott a pórusvíznyomás függvényében (Berti és tsai 1988). 2. ábra. Tönkremenetel vizsgálata körcsúszólappal és egyéb feltátelezett csúszólapokkal A túlzó geometriai méretek (gátmagasság és rézsűhajlás): • a felső tárózó gátja 30-34 m magas volt a gátszakadáskor, • az átlagos rézsűhajlása pedig elérte a 35°-t, • a zagygátat egy olyan lejtőre építették, melynek átlagos hajlása 25% volt. A központos bővítés után a felső gát további magasításánál a felvízi bővítés mellett döntöttek, mivel nem volt hely, különben pedig ez volt a legolcsóbb és leggyorsabb, de ugyanakkor a legveszélyesebb is. A nyelőből elvezető vizek csöveit hibásan a medencék alján a gátakon keresztül fektették le. A per A Stava folyó völgyében kialakult gátszakadás egyike a legsúlyosabb katasztrófáknak, melyet zagygát szakadása okozott. A per 1992 júniusában - 17 évvel a katasztrófa után - ért véget, amikor is 10 embert mondott ki felelősnek a bíróság a katasztrófáért és elítélték őket többszörös emberölésért: • akik az először átszakadt felső gát építését és üzemeltetését irányították 1969 és 1985 között, magába foglalva a tározót építő és fejlesztő cégek menedzsereit és döntéshozóit. • a Trento Független Tartomány Bányászati Hivatalának felelős vezetőit, akik nem hajtották végre a gátak felülvizsgálatát. 7
