A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Gulyás János (FETIVIZIG): Vízen és kétkeréken a Felső-Tiszán
Bevezetetés Azt mondják, jókedvében teremtette Isten a Felső - Tisza vidékét, hogy az illatos csöndben elgyönyörködjön folyói ezüst ragyogásában, a természet pazar bujaságában. Szinte érintetlenül meg is őrződött e táj páratlan gazdagsága, mert a vizeiből, erdőiből, földjéből élő nép vigyázott rá. Itt nincsenek gyárak, füstös kémények, csak tiszta levegő, selymes strandfövenyek, mesélő holtágak, susogó erdők, zamatos gyümölcsöket termő fák, virágos rétek, ritka ősgyepek, jégkorszaki rekvizitumok, másutt már kihalt vagy kihaló növény - és állatfajok, kutatásra csábító tájvédelmi körzetek. A Beregi - és Szatmári Tiszahát, az Erdőhát, a Szamoshát, a Palágyság és az Ecsedi láp vidéke, összefoglaló nevén a Szatmár - Beregi - síkság méltán lehetne a világörökség része, hiszen sok mindenben egyedülálló Európában, de még a világon is. Természetes vonzerők A Tisza - medence Európa egyik legfestőibb tája. A kanyargó folyók és a változatos árterek tanúi lehettek az első ember letelepedésének, az emberi kultúrák felvirágzásának és eltűnésének. Ez a vidék, mely a maga nemében páratlan kultúrájú, és annak ellenére alkalmas színtere a természettel és az egymás melletti békés együttélésnek, hogy a politikai határok oly' sokat változtak az évszázadok alatt. A térség jellegzetességei az erdőségek és rétek, a medence termékeny talaja, és a folyóvölgyek. A Tisza folyó a vízgyűjtő gerince, állandó és meghatározó eleme annak a számos kultúrának, mely ezen a területen él. A Tisza A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép - Európa legfontosabb folyóinak egyike, amely áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik. A Tisza két forrásból, Ukrajnában az Északkeleti - Kárpátokban lévő Máramarosi havasokban, az 1800 m felett eredő Fekete - Tisza és a Fehér - Tisza összefolyásából kel életre. A két forrás egymástól légvonalban 53 km - re található. A Tisza forrásának a Fekete - Tisza forrását tekintik és idáig mérik a folyó hosszát is. A vízgyűjtő területe mintegy 157 000 km2, vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 820 m3/s, de mértek már 3 820 m3/s - t is. A folyó hossza valamikor 1 419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép - Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások. Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27 - én vette kezdetét. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint 589 km holtág. A folyó teljes hosszából a hazai szakasz 584,9 km. A szabályozás előtt mintegy két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, ma mindehhez 1 - 2 hét elegendő. A folyó a Szatmár - Beregi síkságon, Tiszabecsnél lépi át az országhatárt, s medrét heves árvizeivel töltögeti, és közben kanyarog. A folyó a hasonlóan kanyarogva feltöltő Szamos betorkollásától a Tokajig terjedő szakaszon, a mesterségesen megrövidített medrében, jelentős esésnövekedést nyert: itt már kanyarogva bevágódó jelleggel, élénkebben erodálja partjait. A kanyarulatképződés üteme e szakaszon eléri a Dunáét. Átlagos esése Tiszabecs és Tiszakóród között 45,0 cm/km. Tiszakóród és a Szamos - torkolat között 15,0 cm/km. A Szamos - torkolat és Tiszalök között 6,5 cm/km. Tiszalök és Kisköre között 6 cm/km. Kisköre és Szeged között 5,5 cm/km. 3. oldal
