A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Cser Valéria (DDVIZIG): Vízi turizmus fellendülése, a hajózási feltételek javítása a Dráva folyón
A famaradványok eltávolításához használt munkaeszközök (hajó, úszómukagép) időszakos szervízelésén túl, tekintettel a folyó erős sodrására, számítani kell a munkaeszközök meghibásodására és biztosítani szükséges megfelelő cserealkatrészeket és szakvállalkozókat a javítási munkák elvégzéséhez. Némely helyen nehezen ítélhető meg a famaradványok víz alatti mérete, illetve a beágyazódás mértéke, ez befolyásolja a famaradvány eltávolításának módját, és a munka elvégzésének időtartamát. A munkákat csak kisvizes időszakban lehet elvégezni. A mederből kitermelendő faanyag mennyiségét becsléssel lehet meghatározni, a helyszínen tapasztaltak alapján. Az elmúlt év kisvizes időszakában a szakaszokon a barcsi Folyami és Felmérő Szolgálatunk tapasztalatai alapján tudjuk becsülni. A famaradványok mérete változó,jellemzően 30-40 cm átmérőjű, 5-6 m a beágyazódott fák mérete. Helyenként nagyobb méretű tuskók is találhatók ( 50-60 cm átmérőjű 4-5 m hosszúságú). Az eltávolítandó fa becsült mennyisége 500-700 m3 körüli mennyiség lehet. A Hrvatske Vode nem rendelkezik a munkához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, így a famaradványok eltávolítását külső vállalkozóval végezteti el. A hajóút megtisztítása utáni fenntartási időszakban is számíthatunk újabb famaradványok megjelenésére a hajóútban, hisz a Dráva folyó parti sávja végig erdős terület. A DDVIZIG- nek és HV-nak bizonyos mennyiségű éves összeg rendelkezésére áll, hogy elvégezze a jövőben várható fenntartási munkákat a legkritikusabb szakaszokon. Nagyobb mértékű beavatkozásra reményeink szerint nem lesz szükség a hajóút fenntartása céljából. Ezen munkák elvégzésére a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság rendelkezik mind eszközzel, mind pedig erőforrással. Speciális feltételek, előírások A Dráva medertisztítás megvalósításához kapcsolódóan különlegesség a technológiát érintő két tevékenység tekintetében említhető: Faeltávolítás: a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott határozat előírja, hogy csak a meghatározott időszakban lehet a munkákat végezni. Kizárási időszak a vízimadarak fészkelési ideje, illetve a kenu túrák engedélyezett időtartama. Famaradványokat csak a hajóútból lehet eltávolítani, a természet védelmét szem előtt tartva, a védet t természeti értékek károsítása nélkül. A Duna-Dráva Nemzeti Park létesítéséről szóló 7/1966. (IV. 17.) KTM rendelet 2. § szerint a védetté nyilvánítás célja a Duna és a Dráva folyók mellékágrendszerük, valamint a felszíni- és a felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak védelme. A Drávára, elsősorban a felsőbb szakaszára jellemző, hogy a viszonylagos szabályozatlansága folytán jelenleg is aktívan alakítja medrét, amelynek során főként a magas-parti részek omlásával fatörzsek, rönkök kerülnek a folyóba. Ezek hozzátartoznak a természetes vízfolyáshoz és tájképi szempontból is egyedivé teszik a Drávát. A vízből kiálló faágak kedvelt vártái a halászó madaraknak, cséreknek, kormoránoknak, gémféléknek. A Nagyobb fatörzsek mögött kialakuló kisebb áramlási holttereknek hatása van a zátonyok képződésére is. Ezeken a később kialakuló zátonyszigeteken megtelepszik a ritka és védett csipkeharaszt (Selaginella helvetia), valamint a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus (Myricaria germanica). A drávai zátonyszigetek igen értékes élőhelyek. A megtelepedő bokorfüzesekben él a védett parti fűz (Salix elaegnos) is. A zátonyszigetek különleges fészkelőközösségének tagja a kis lile (Charadrius dubius), a küszvágó csér (Sterna hirundo) és 29
