A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Cser Valéria (DDVIZIG): Vízi turizmus fellendülése, a hajózási feltételek javítása a Dráva folyón

A homokbuckák mélyedéseiben megbúvó láperdők és láptavak különleges növényfajokat rejtenek: a hazánkban csak itt előforduló királyharasztot (Osmunda regalis), az igen ritka tarajos pajzsikát (Dryopteris cristata), fűzlevelű gyöngyvesszőt (Spiraea salicifolia) és tőzegmohát (Sphagnum spp.)

Állatvilág

A változatos élőhelyeken a felmérések során közel 4500 állatfaj került elő. A védett állatfajok száma eléri a 300-at és mintegy 40 állatfaj hazánkban először itt került elő.

A Dráva a vízminőségre érzékeny kérész- (Ephemeroptera), tegzes- (Trichoptera) és szitakötő fauna (Odonata) fontos élettere.

A folyóban és mellékvizeiben a hazai halfajok több mint 2/3-a megtalálható, melyek közül fontos természeti érték a dunai galóca (Hucho hucho).

A több részre szakadt holtág medre kitűnő szaporodóhelyet biztosít a tavi béka (Rana ridibunda) és a kecskebéka (Rana esculenta) számára. Napfényes tavaszi és nyári napokon gyakran találkozhatunk a nádszálakra feltekeredő és napozó vizisiklókkal (Natrix natrix).

A Cúni Ó-Dráva meder igazi értéke azonban a Dráva folyóhoz kötődő madárvilág jelenléte a holtágakban és az azokat kísérő parti vegetációban. A nádasok szegélyében gyakran hallhatjuk a kis vöcsök (Podiceps ruficollis) gurgulázó hangját, fészkét a lebegő hínárnövényzet széleibe rakja. A nádasok fészkelő madara a vörös gém (Ardea purpurea) és a törpe gém (Ixobrychus minutus). Napnyugtakor indulnak táplálkozni a hangjuk alapján "kvakvarjúnak" is nevezett bakcsók (Nycticorax nycticorax) a part menti füzesek tájékáról. A területre jár rendszeresen táplálkozni a közelben fészkelő fekete gólya (Ciconia nigra) és a barna kánya (Milvus migrans). A holtágak elzárt öbleiben fészkel a fokozottan védett cigányréce (Aythia nyroca) és gyakori táplálkozó faj a tőkés réce (Anas platyrhynchos). A holtágak szakadó partjaiban fészkel a jégmadár (Alcedo atthis), amelynek füttyszerű hangját és cikázó röptét figyelhetjük meg. A korábban az Ó-Dráva mederben kialakult gémtelep tagjai egy közeli és nagyobb nyílt víztükörrel rendelkező tóra költöztek át.

Jégmadár

Bakcsók

Fekete gólya

Vörös gém

Rendszeresen ide jár azonban táplálkozni a kis kócsag (Egretta garzetta) és a rejtett életet élő bölömbika (Botaurus stellaris). Az énekes madarak közül a leggyakoribbak a nádasokban fészkelő nádiposzáták tagjai, a nádirigó (Acricephalus arundinaceus) és a cserregő nádiposzáta (Acricephalus scirpaceus). A partmenti bokrosokban fészkel a karvalyposzáta (Sylvia nisoria) és a hangját igen gyakran hallható csilp-csalp füzike (Phyloscopus collybita). Öreg ligeterdők féltett madárritkasága a réti sas (Haliaetus albicilla) és a barna kánya (Milvus migrans). A Dráva felső szakaszán található kavics- és sóderzátonyok fészkelőmadara a kis lile (Charadrius dubius). Helyenként küszvágó csér (Sterna hirundo), illetve a hazánkban másutt nem fészkelő kis csér (Sterna albifrons) is megtelepszik. A folyót kísérő magaspartban parti fecske (Riparia riparia), jégmadár (Alcedo atthis) és gyurgyalag (Merops apiaster) költ.

20