A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Cser Valéria (DDVIZIG): Vízi turizmus fellendülése, a hajózási feltételek javítása a Dráva folyón
- Ártéri tanösvény Vízvár község központjából indulva félórás túrával érhető el a vízitúra táborhelyig vezető tanösvény. Nagyméretű táblák ismertetik a turistákkal a Dráva-folyó és az ártéri erdő élővilágát.- Erzsébet-szigeti tanösvény A babócsai vasútállomástól induló, jelzett útvonalon a Mérus-erdő mellett elhaladva érhetjük az Erzsébet-szigetet. A szigeten tájékoztató táblák mutatják be az ártéri erdő növény- és állatvilágát.- Mérus-erdő tanösvény A babócsai vasútállomás és az Erzsébet-sziget között kb. félúton található tanösvény a természetközeli erdőgazdálkodást ismerteti a látogatókkal az "örök erdővé" kijelölt Mérus- erdőben.- Drávaszentesi tanösvény A település középéről induló kb. 2 km hosszú földút mentén a látogatók a Drávaszentesi üde rétek történetével és élővilágával ismerkedhetnek. Az út a Központból indulva elhalad az őshonos állatbemutató mellett, majd a Rinya-patak árterén kialakított vizes élőhely madármegfigyelő tornyánál ér véget. A réten a Nemzeti Park szürke marha gulyája legel- Borókás tanösvény A 2 km hosszú tanösvény a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán található az autóspihenő parkolója mellett. A tájékoztató táblák egy része sajnos a 2000. augusztusi tűz martaléka lett. A tanösvény a Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát ismerteti. A területen a Nemzeti Park rackanyája legel.- Csomoros-szigeti tanösvény (149 fkm a Dráva folyón) Ezt a különleges tanösvényt a Barcstól három kilométerre lévő szigeten találhatjuk a Dráva folyón. A sziget vízijárművel (sétahajó, kajak-kenu) szabadon felkereshető. Kikötés után körbesétálva több mint húsz információs tábla ismerteti a Dráva folyó és szigeteinek élővilágát.- Kormorános erdő tanösvény Kelet-Dráva tájegységben a Mattyi Madár Emlékparkot elhagyva Keselyősfapuszta határában a tanösvény ismerteti a Dráva árterének élővilágát. Egykori folyómedreken érjük el a folyó partját ahonnan megtekinthető a túl oldalon fészkelő nagy számú kormorán kolónia. 7. Természeti értékek A Dráva folyó a magyar-horvát közös érdekű szakasz kezdetéig (Mura torkolat) vízi erőművek sorozatával terhelt. Ennek ellenére a Mura torkolattól a Dunába való torkolásig terjedő szakasza - különösen Őrtilos és Barcs között - természetközeli képet mutat - annak ellenére, hogy a folyószabályozások ezt a szakaszt sem kerülték el. A Dráva európai és hazai természetvédelmi jelentőségét a folyó felső- és közép szakasz jellegzetességeihez kötődő és állandó dinamikus változásban lévő ritka és veszélyeztetett élőhely típusai adják. Ezek az élőhelyek a Dráva folyó ezen szakaszára jellemző morfológiai formák sokaságához köthetőek. Ellentétben a folyóinkat jellemző „kiegyenesített” csatornaszerű vízfolyásokkal, itt számos olyan geomorfológiai jelenség figyelhető meg, amelyeket az erőteljesen átalakított és szabályozott folyóink nagy részénél ma már nem láthatunk. Ezen a szakaszon jellemző a Dráva folyó igen dinamikus partromboló (magaspartok), partépítő (alacsony partok) és zátonyképző (kavics és homokzátonyok) tevékenysége, aminek következtében különösen változatos élőhely típusok alakulhatnak ki. A Dráván előforduló természeti értékek ezekhez a dinamikusan változó élőhelyekhez kötődnek. A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területének különleges növényföldrajzi jelentőségét az adja, hogy az illír és a pannóniai flóra itt találkozik egymással. A növényvilág változatosságát jelzi, hogy a védett területről közel 150 növénytársulás és több mint 100 15
