A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Cser Valéria (DDVIZIG): Vízi turizmus fellendülése, a hajózási feltételek javítása a Dráva folyón
Dráva folyó A Dráva folyó jelenleg csak nappal hajózható. Általában az év viszonylatában a vízállás 60%-ban éri el a hajózáshoz megfelelő vízszintet. Hajózás mindkét ország részéről történik, a kitűző szolgálat tevékenységén túl jelentős még az ipari és mezőgazdasági ágazatból kavicsszállítás és erdőgazdasági faanyag szállítás a jellemző (uszály, vontatóhajó). Fellendülőben a kedvtelési célú, motor nélküli vízijárművek használata (kajakos-kenus túrák). Sétahajózás üzemel Barcs és Drávaszabolcs térségében. Az elmúlt években kiadásra került a víziközlekedés és a hajózási tevékenység fejlődése és a nemzetközi közlekedési rendszerbe történő illesztése érdekében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, a hajózásra alkalmas természetes és mesterséges vizek víziúttá nyilvánításáról a 17/2002. (III. 17.) KöViM rendelet, valamint a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről szóló 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet. A rendeletben megfogalmazottak szerint a Dráva folyót a II. víziút osztályba sorolták, közlekedhet 500 t hordképessségű, 57 m hosszú, 7,5 m szélességű és 1,6 m merülésű magányos géphajó. A korábbi legkisebb hajózási vízszint helyett a rendeletben bevezették a hajózási kisvízszint (HKV) fogalmát. Az ehhez rendelt vízállás értékek maradtak. Barcson a HKV értéke + 40 cm, Drávaszabolcson + 110 cm. A magyar-horvát egyezmények korábban nem rendelkeztek a hajózhatósági tartósságról. A természetes vízállások átlagosan éves szinten minimum 60% -os tartósságot biztosítanak (rendelet írja elő a hajózhatósági napok számát 240 napban). Bár lokális jelleggel, a hajózás szempontjából jelentős mértékben hat a legalsó Dráva 254 fkm-ben levő, dubravai vízerőmű üzeme a hajózásra. Az erőmű csúcsrajáratásos üzemmódban üzemel. Ennek okaként a hajóút felső szelvényében ~80 cm-es a vízszint ingadozás. Barcs térségében ~60 cm a kimutatható változás. Az ingadozás napi periódusú. HKV tartományban, vagy kisebb vízállásoknál könnyen zátonyra fut a hajó. Az intenzív változás miatt könnyen sodródnak az úszójelek. A meder eróziója intenzívebb, átrendezi a hajózó utat. A parti erózió következtében több fát sodor a víz. Hirtelen apadásnál a tuskók megállnak, és beágyazódnak. A Dráva folyó hajózási útját érintő szakaszán 3 olyan vízmérce található, melynek adatai segítségével elemezhetjük a folyó vízállásait, és azok tartósságait egy adott vízállás értékhez. Nyilván, ez a vízállás érték a HKV lesz tekintve, hogy ezekhez kapcsolódik az az előírás, mely a II. osztályú hajóutakra vonatkozik. Nevezetesen a 16 dm-es biztosítandó mélység. 5
