A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Cser Valéria (DDVIZIG): Vízi turizmus fellendülése, a hajózási feltételek javítása a Dráva folyón
Dráva magaspart A Dráva folyónak az országhatártól (70,2 fkm, Matty) a Mura torkolatig (238 fkm, Őrtilos) tartó 168 km hosszú szakaszából 138 km érinti Magyarországot (a 198,6-228 fkm közötti szakasz tisztán horvát területen halad). A Dráva Magyar-horvát közös érdekű szakasza A Dráva mint élő, aktív folyó napjainkban is zátonyokat képez, holtágakat fűz le. A holtágakra gazdag vízparti vegetáció jellemző. A folyó menti természetes növénytakarót bokorfűzesek és ligeterdők alkotják. Az erdők között - elsősorban az erdőirtásokat követően - mocsárrétek alakultak ki. A folyó főmedrének szélessége 150-400 m, mélysége 3-4 m körüli. A folyó gyors vízjárású, esése különösen Őrtilos és Bélavár között jelentős. A Dráván nagyvízi időszak az állandó hóhatár körüli hó olvadása miatt május - júniusban, illetve a mediterrán légtömegek által kiváltott esők hatására gyakran október-novemberben figyelhető meg. A Dráva, mint hazánk egyik tisztavizű nagy folyója fontos élettere a vízminőségre érzékeny szervezeteknek. A Drávában és mellékvizeiben a hazai halfajok több mint 2/3-a megtalálható. A Dráva, mint folyóvíz - különösen ősztől tavaszig - a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó jelentőségű. 2
