A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
10. szekció: A vízgazdálkodás története - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): A nevezetes vízügyi személyekkel való találkozásaim története
A megbecsülésemet jelentette, hogy 1971-ben a VIZITERV-nél dolgozva, váratlanul két hetes angliai tanulmányútra kaptam lehetőséget. A pátvezetőség összetétele 1968-1970 között a következő volt:- Gerő Györgyné,- Breinich Miklós,- Soltész József,- Szirota István,- Varga György. A pártvezetőségünk más főhatóságoktól eltérően lojális volt. Keveset politizáltunk, inkább az egész vízügy szakmai kérdéseivel foglalkoztunk. 2009-ben egy MHT ünnepségen, ahol az ötévenként növekvő korú tagokat köszöntötték, egy asztalnál ültem Dr. Breinich Miklóssal. Egyetértett az előző megállapításommal. Bizalmas politikai kérdésekkel, pl. kompromittálódott személyek elhelyezésével egyik fórumon sem foglalkoztunk, nem tudtam róluk. A pártvezetőségen belül nekem volt a legkönnyebb feladatom: agitációs-propaganda ügyek vitele, azaz a pártoktatás szervezése. Kb. 1968-ban váratlan probléma jelentkezett: A Budapest V. kerületi Pártbizottság felvetette, hogy az OVH-ban nincs munkásőr, ami egy főhatóságnál nem tartható. Kérdésemre azt válaszolták, hogy a leendő munkásőr (elegendő egy fő) pártonkívüli is lehet. Emlékeztem arra, hogy 1964-ben az árvízvédelmi bejárás alkalmával a főhatósági ellenőrzést végző mérnök kolléga (akit a XI., Bartók B. úti Diákotthonban ismertem meg) panaszt tett ellenem Vesztergombi László igazgatónál: rajtam volt a kalap, amikor vele beszéltem. Az OVH-s kollégát természetesen rábeszéltem, hogy vállalja el ezt a „tisztséget”: egyenruhát kap és lőgyakorlatokon vehet részt. Büszkén viselte a munkahelyén is a csúnya munkaruhát és a bakancsot. 1970ben volt Lenin születésének 100. évfordulója. Gerő Györgyné párttitkár engem kért meg az ünnepi beszéd megtartására. Ezt én természetesnek vettem és beszereztem egy olyan könyvet, amely Lenin magánéletét is ismertette. Megírtam a beszédet és átadtam Gerőnének, aki ezt elfogadta (nem tudom, hogy kinek mutatta meg). A délutáni ünnepség előtt Beregi Dániellel és Kövesi Gyula osztályvezetővel a Felsőbabádi Állami Gazdaság pincészetébe mentünk bort vásárolni. Én is végig kóstoltam a választékot kb 7 db 1 dl-es pohárból. A délutáni ünnepségre emelkedett hangulatban mentünk. Sikerült az ünnepi beszédet jól elmondanom. Két oldalamon Dégen Imre és Gerő Györgyné ült. Viszont csupán a második nekifutásra sikerült Lenin betegségét, az agyér „szkrelózist” kimondanom. Dr. Németh Imre professzor 1976. évi temetésén Dr. Kertai Ede és Kocsis Árpád társaságában vettem részt. Dégen Imre is ott volt, de már mint felmentett államtitkár. Megdöbbentő volt látni, hogy a jelenlévők közül sokan elfordították a fejüket, ne kelljen szembenézni Vele. Már majdnem mellé álltam, amikor váratlanul Gál Ferenc, a szombathelyi VIZIG igazgatója odament Dégen Imréhez, beszélgetett vele és elkísérte. A következőkben látható /T/ azt jelenti, hogy az illető személyekkel tegeződtem. Ezt apám emlékére írtam, aki ha egy nevezetes személlyel találkoztam, csak azt kérdezte „tegezed, tegezed”? A beszéd témája nem érdekelte. 3
