A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
10. szekció: A vízgazdálkodás története - Reich Gyula (ReWe Tanácsadó Bt.): A vízügyi szolgálat metamorfózisa 1987–2012
1990-91 Önkormányzati vagyon törvény: a megyei és városi viziközmű vállalatok, helyi önkormányzati tulajdonba kerülnek. A viziközmű szolgáltatás szakmai szabályozás nélkül kerül ki a központi állami felügyelet alól, megkezdődik a szétforgácsolódás (ma közel 400 üzemeltető cég), árproblémák, privatizáció stb. 1990 - 91 Hasonlóképpen helyi önkormányzati tulajdonba és kezelésbe kerülnek a települést közvetlenül szolgáló vizek és vízilétesítmények - ide értve a felbomló nagyüzemek belső csatornahálózatát is. Az önkormányzatok szakmailag felkészületlenek az árvíz és a belvíz kezelésére - ez mind a mai napig kihat. 1993-94 Gazdasági társaságokba viszik a vízügyi igazgatóságok termelő kapacitását (mélyépítési eszközök és fizikai létszám), Ezzel az ár- és belvízvédekezést végző fizikai apparátusa többsége szervezetileg leválik. 1998 A mez őgazdasági célt szolgáló vizekkel és vizilétesítményekkel kapcsolatos állami feladatok ellátása az FVM-hez kerül, ide értve az e célú állami/kincstári vagyon feletti felelősséget is. Az autonóm vízgazdálkodási társulatok szakmai és költségvetési támogatási ügyei elszakadnak a vízgazdálkodás állami irányításától. 1998. dec. 31. Megszűnik az önállóan gazdálkodó Vízügyi Alap, átalakul közvetlen költségvetési sorrá, „vízügyi célelőirányzattá” névvel. 1998 2001 1998, 1999, 2000, 2001 rendre rekordokat döntő tiszai árvizek - viszonylagos stabilitás. 2001 a beregi szakadás traumája, de ez sem elég figyelmeztetés.
