A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
10. szekció: A vízgazdálkodás története - Kerekes Katalin (FETIVIZIG): A Szatmár–Beregi–sík területhasználat változása az I. katonai felméréstől napjainkig
V. Összegzés A dolgozatom elkészítésénél használt alaptérképek az I. katonai felmérés, II. katonai felmérés és az Egységes Országos Térkép Rendszer szelvényei voltak. Mindhárom időpontból teljes területhasználat fedvényt készítettem, ahol egységes területhasználat kódokat használtam attribútumokként. Ezen kívül bedigitalizáltam a vízhálózatot és az úthálózatot is. Az elkészült területhasználat fedvényeken a digitalizálás kijavítása után vetületi korrekciót hajtottam végre. A fedvények alapján különböző tematikus térképeket készítettem, amelyek nemcsak a terület múltbeli arculatát tükrözik, hanem az abban végbement változásokat is. A legfontosabb következtetés, ami levonható az, hogy a táj és ezzel együtt a tájhasználat az elmúlt 250 év alatt nagyon megváltozott. Az erdők az I. katonai felmérés korában a terület több mint 40%-át borították, vagyis több mint 68000 hektárt. Mára ez a terület mindössze 13500 hektárra csökkent. Ezzel szemben a szántók a korábbi 15% helyett a mintaterület felét foglalják el. Szintén megnövekedett a rétek aránya, 18%-ról 26 %-ra. A vizenyős területek a 250 év alatt szinte teljesen eltűntek. Ennek hátterében első sorban az Ecsedi-láp lecsapolása áll. Óriási voltozáson estek át a terület nagyobb vízfolyásai, a Tisza és a Szamos is, ami a folyószabályozásoknak köszönhető. A gyorsabb árvízlevonulás és az esés megnövelésének érdekében számos kanyarulatot vágtak át, így a folyók hossza nagymértékben lerövidült. A Tiszáé 162 km-ről 116 km-re csökkent, a Szamosé pedig 105 km-ről mindössze 51 km-re. A többi vízfolyás összes hossza ezzel szemben 900 km-ről 4764 km-re növekedett. Ennek hátterében a belvízelvezető csatornahálózat kialakítása áll. Az antropogén felszínformálás jeleként a terület úthálózat-sűrűsége jelentősen megnövekedett. Az 1780-as években még csak 1515 km-nyi út szabdalta a Szatmár-Beregi- síkot, mára azonban ez az érték 4090 km lett, nagyban hozzájárulva ezzel a tájfoltok felaprózódásához. IRODALOM Csima P. - Gergely a. - Kiss G. - Módosné Bugyi I. (2004): Természetvédelem - védett területek tervezése, BKAE, Budapest, 204 p. Jankó A., et all (2005): A második katonai felmérés - A Magyar Királyság és a Temesi Bánság nagyfelbontású, színes térképei. DVD-kiadvány, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest. ISBN 9637374-21-3 Jankó A. (2007): Magyarország katonai felmérései 1763-1950, Argumentum Kiadó, Budapest, 196 p. Felhasznált adatbázisok 1. Az első katonai felmérés. A Magyar Királyság teljes területe. 965 nagyfelbontású színes térképszelvényen. 1782-1785. 2004. Bp. HM HIM-Arcanum Adatbázis Kft. 2. A második katonai felmérés. A Magyar Királyság és a Temesi Bánság nagyfelbontású, színes térképei. 2005. Bp. HM HIM-Arcanum Adatbázis Kft. 3. EOTR 1:10000-es szelvények Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről, összesen 100 darab 13
