A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

10. szekció: A vízgazdálkodás története - Kerekes Katalin (FETIVIZIG): A Szatmár–Beregi–sík területhasználat változása az I. katonai felméréstől napjainkig

3. ábra. A Szatmár-Beregi-sík területhasználata az I. katonai felmérés korában

Az 1700-as évek végén a mintaterület vízhálózata meglehetősen sűrű volt, ami az ártéri síkságok esetében egyáltalán nem meglepő. Nagyon szépen kivehető a vízfolyások természetes futása. Látszik, hogy a két főfolyó rajzolata mennyiben eltér a jelenlegitől, számos kanyarulat található a meanderező folyókon. A Tisza hossza a mintaterületen ekkor még 162 km volt, a Szamosé 105 km. Az egyéb vízfolyások összes hossza pedig mintegy 900 km.

A másik térképen az I. katonai felmérés korabeli úthálózat, és a települések láthatóak. Jól megfigyelhető a település-sűrűség és az úthálózat-sűrűség közötti kapcsolat. Az úthálózat hossza ekkor még mindössze 1515 km volt.

3