A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
10. szekció: A vízgazdálkodás története - Gerencsér Árpád: A magyar vízgazdálkodás eredményei az 1945-90-es időszakban
Például 1985 évben a társulatok belvízrendezési és vízfolyásrendezési beruházásai 30 %-al több volt, mint az államé. Még talán ennél is nagyobb jelentőségű feladatot oldottak meg a hetvenes évektől megalakult viziközmű társulatok, amelyek főleg a falvak vízellátásában, majd a csatornázásban végeztek nagy jelentőségű munkát. A műszaki tervezés bázisául a VIZITERV-et, a beruházások szervezésére a VIZIBER-t (későbbi OVIBER), s kivitelezés bázisául VÍZÉP-et hozták létre. 1957-ben átszervezéssel megalakították Budapesten az Országos Vízkutató és Fúró Vállalatot öt vidéki egységgel, valamint a folyami kotrásokra a Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalatot. A hetvenes évek elején a korábban öntözés űzemeléssel foglalkozó Vízgépészeti Vállalatot víztehcnológiai berendezések gyártására állították át s a későbbi években kiépítették a műszaki tervezés és a vízépítés terűleti szerveit, valamint az anyag és alkatrészellátás biztosítására létrehozták a VIBESZ-t. 1961ben az OVH kezdeményezésére és szervezésével valamennyi megyében és a megye jogú öt városban létrejöttek a Víz és Csatornamű Vállalatok s a regionális művek űzemeltetésére a Regionális Vízmű Vállalatok. E vállalatok közös űgyeinek összefogására, az űzemeléshez és az építéshez szűkséges anyagok beszerzésére létrehozták a Forrás Egyesűlés-t ( 1968). Az ágazat a kutatás és műszaki fejlesztés mellett a vízűgyi szakemberképzéssel is foglalkozott. A Budapesti Műszaki Egyetemen támogatta a vízellátás-csatornázásí mérnöki tudományok oktatásának megerősítését, 1962-ben Baján létrehozta a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumot és a középkáderek képzésére szakközépiskolákat kezdeményezett s a szakmunkásképzés is megszervezte. A vízgazdálkodás 1989-ben több, mint 77 ezer főt foglalkoztatott. ÖSSZEFOGLALÓ GONDOLATOK:- Az 1945-1990-ös időszakban megvalósított fejlesztések szorosan csatlakoztak a korábbi idők vízgazdálkodási koncepciókhoz s a megvalósított létesítményekhez.- A víz egy ország, az idők során egyre jobban felértékelődő természeti kincse s azzal való gazdálkodás szűkségessége átível politikai kurzusokon.- Az eredményes vízgazdálkodás a mennyiséget és a minőséget egyűtt kezeli s ennek megvalósítása egy szervezetben leghatékonyabb.- Az áttekintett időszak politikai és gazdasági korlátai, adottságai mellett is a vízgazdálkodás dinamikusan fejlődött. Ezt nagymértékben elősegítette az egységes vízűgyi szervezet, a szakszerű vezetés és a vízűgyi dolgozók kötődése e szakmához.- Végezetűl megemlítem, hogy nagy örömöt adott e visszatekintési munka és megnyugvással állapíthattam meg, hogy a vízűgy terén az én generációm is megtette , amit tőle a kor elvárt és lehetővé tett. 11
