A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei
A 2003-2005. évi és 2010-2011. évi felmérések összesítő adatai alapján megállapítható, hogy a két felmérés során térképezett terület, ill. a jogi partvonalon belül és kívül meghatározott terület nagysága azonos, így a bekövetkezett változások egyértelműen az e területhatárokon belüli térképezési egységek egymás közötti átalakulásának tulajdoníthatók. A természeti területek és nem természeti területek között vannak arány-eltolódások. A természeti területek nagysága a jogi partvonalon belül 10 ha-ral nőtt, gyakorlatilag a növénymentes nyílt vízfelület rovására. Ez a növekmény különböző változások eredője, így pl. nőtt a gyékényesek, a kákások, a nádashoz csatlakozó hínárosok területe, de kismértékben nőtt a minősített területek nagysága is. Ugyanakkor csökkent az „egyéb" kategória területe. A jogi partvonalon kívül is nőtt a természeti területek nagysága is, 21 ha-ral, ami ugyancsak több változás eredője. Jelentősen nőtt az egyéb kategória területe, míg csökkent a minőségi osztályokba soroltaké. Az egyik legfontosabb változás a jogi partvonalon belül az, hogy az 1a kategóriába sorolt nádasok területe mintegy 44 ha-ral csökkent. Ez a kategória általában a nyílt víz felőli legbelső karéj állományai voltak az előző felmérés idején, amik víz felőli szegélyét általában vitális, az alacsony vízállás következtében terjedőben lévő juvenilis zóna alkotta. A 2004 után bekövetkezett vízszintemelkedés hatására ez a terjedés megállt, és a legtöbb helyen visszafordult, a juvenilis sáv visszaszorult. A „B" kategóriákba a parti sáv minőségi osztályba sorolt növényzetének a szárazföld felőli állományai kerülnek. Kb. ugyanannyi volt az 1b és 3b osztályba sorolt területek növekménye mint amennyi az 1a és 2a osztályba soroltak csökkenése volt. A part felőli állományokra a vízszintemelkedés abban a tekintetben nagyon jó hatással volt, hogy az előző felmérés során kiemelt jelentőségű gyomosodás megállt, a növényzetet lefektető sövényszulák és süntök jelentősen visszaszorult. Ugyancsak jelentős mértékben visszaszorultak a nádasöv belsejébe behúzódott szárazföldi gyomok is, így e tekintetben is pozitív hatású volt a vízszintemelkedés. Nőtt az 1b és 3b osztályú állományok területe, míg csökkent a 2b és 4b osztályoké. Nőtt a gyékényesek, elsősorban a keskenylevelű gyékényesek területe. Ez a növény nagyon gyakran olyan helyen veszi át a nádas helyét, ahol a nádnövényt víz alatt vágják le, pl. illegális csónakbeálló, vitorlás-rejtekhely, stég létesítése céljából. A gyékény e tekintetben életképesebb a nádnál, így ilyen helyeken elfoglalja annak helyét. És közel 7 ha-ral nőtt a jogi partvonalon belül a kultúrterületek nagysága is. Ezek legtöbbször az illegális feltöltések, a Balaton parti sávnak pl. a magánkertekhez való csatolását megjelenési formái. A nádasok előretörése - visszahúzódása természetes folyamat; a nádasok az evolúció során a tág határok közötti vízállásváltozások mellett alakultak ki. Ezt a szabályozási tartományok kialakításánál jobban figyelembe kell venni. A tanulságokat érdemes beépíteni a Balaton vízszintszabályozási rendjébe. Nem lehet cél a Balaton elmocsarasítása sem, de a parti öv természetes növényzetének kiirtása sem - tekintettel a parti sáv pufferzóna szerepére is. A XX. sz. 2. felétől általánosan közismert nádas-területadatokat felül kell vizsgálni: a jelenlegi felmérés eredményeinek értékelése során a két közvetlenül megelőző felméréshez viszonyítva is voltak olyan módszertani eltérések, melyek miatt az eredmények közvetlenül nem vethetők össze. A közvetlen összehasonlítás olyan fals következtetésekre vezethet, melyek a további előrejelzéseket és intézkedések-megalapozását is tévútra vezethetik, így gyakorlati következményei is lehetnek. Az újra-értékelés az archív vegetációtérképezés módszerével elvégezhető. A nádasok gazdasági hasznosíthatósága, gyors leromlásuk és a felgyorsuló szukcesszió között szoros összefüggés van. Amennyiben tavaink litorális zónájában, mocsarainkban továbbra is cél a nádasok fenntartása, úgy azokat emberi eszközökkel „kezelni" kell, nádgazdálkodást kell folytatni. Ellenkező esetben a természeti folyamatok - ezeknél a vizeknél elsősorban a gyors mesterséges szukcesszió - jutnak teljes egészében érvényre, így ökológiai időléptékben tekintve, a nádasok meglehetősen gyorsan átalakulnak bokorfüzesekké, a mocsárrétek irányába mutató állományokká, ill. az antropogén hatások következtében a szárazföld felől elgyomosodnak. 23
