A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei
A BALATON PARTI SÁV 2010-2011. ÉVI NÖVÉNYZETFELMÉRÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK EREDMÉNYEI POMOGYI PIROSKA Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság Székesfehérvár 1. BEVEZETÉS A Balaton életében nagyon fontos szerepet játszik a litorális zóna és annak legfontosabb növényöve, a nádasöv. A litorális zóna képezi az átmenetet a szárazföld és a víz között, ezért a pufferzóna szerepét is betölti a nyílt víz és a külső antropogén hatások, a kívülről jövő terhelések következményeivel szemben. A parti sáv összetett növény- és állatvilággal, bonyolult táplálkozási kapcsolatokkal jellemezhető élőlény együttesek élőhelye, ahol a szervesanyag megtermelésétől a fogyasztásig, a szervesanyagbontástól a -felhalmozódásig számos anyagforgalmi folyamat játszódik le. A balatoni nádasok felmérésének és - valamely vezérlőelv szerinti - minősítésnek is évszázados múltja van. Az 1980-as évekig a nádasok minősítésében az elsődleges szempont az ipari célra való hasznosíthatóság, azaz a gazdasági érdek volt. Az 1970-es évek közepétől a nádpusztulások okán felerősödött környezetvédelmi kutatások eredményei és a természetvédelmi szempontok előtérbe kerülése eredményeként született meg a 22/1998. (II.I3.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól. A kormányrendelet célja annak biztosítása, hogy a Balaton medrében, továbbá a parti zónájában a biológiai sokféleség megőrződjék és a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen. Ennek érdekében a meglévő nádasok fenntartásáról, rekonstrukciójáról és lehetőség szerint új nádasterületek kialakításáról kell gondoskodni. A kormányrendelet a balatoni nádasok és más parti növényzet 5-évenkénti felmérését és minősítését írja elő, így a 2003. évi ortofotóra alapozott, 2004-2005-ben elkészített nádasminősítés után (Dömötörfy és mtsai, 2005), 2008-ban készült digitális ortofotókra (DOF) alapozva a KDTVIZIG-en 2010-2011-ben elkészült a Balaton parti sáv új növényzettérképe és nádasminősítése (Pomogyi P. /témafelelős/, 2011). A kormányrendelet melléklete határozza meg a minőségi osztályba sorolás kategóriáit valamint azok szempontjait. Ebben mind a természet- és környezetvédelmi, mind pedig a gazdasági szempontok szerepelnek, de utóbbiak a korábbi minősítési eljárásokhoz képest hátrébb szorultak. A kormányrendelet melléklete és annak terepi adaptációja szerint nemcsak a nád dominanciájú növényzetet kell nádasként minősíteni, hanem más állományokat is (Dömötörfy és mtsai, 2005, Pomogyi, 2011). A felmérés és minősítés valójában nem is nádasminősítésről szól, hanem annál tágabb értelmezésben kezeli a természetes vagy természeteshez közelálló balatonparti növényzetet. A jogszabályban nehezen értelmezhető és már elavult defíniciók is vannak, így szükség van a 22/1998. kormányrendelet felülvizsgálatára, pontosítására és aktualizálására, valamint kiegészítésére. A 2010-2011. évi felmérés és minősítés során a minősítési kategóriákat is újrafogalmaztuk, amit szakmai vitára lehet bocsátani, majd a szakmai konszenzus kialakulása után lehet előterjeszteni a javaslatot a vonatkozó jogszabály módosításra, aktualizálására. A nádasok felmérésének és minősítésének történeti előzményeit a minősítési szempontok változásait a XXVIII. OVGY-re készült tanulmányban összefoglaltuk (Pomogyi, 2010), ezért jelen dolgozatban ennek ismétlésétől eltekintünk.
