A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Fehér Gizella (ADUVIZIG): Vízminőségi hatások nyomonkövetése a VKI algológiai módszereivel a Ferenc-tápcsatorna hosszelvényében

14. ábra

A grafikonon látható az folyóvízi fitoplankton index (HRPI) és külön-külön a klorofill metrika és a Q index értékei. Az utóbbi két görbe ellentétes lefutású, míg a klorofill alapján a 2. mintavételi hely minősül kiválónak, addig a Q index alapján az első 2 mintavételi hely gyenge minősítést kapott. Az eredmények ismertetésénél látható, hogy ennek oka az, hogy a második mintavételi helyen a nagy makrofita borítottság miatt nincs alga (ezért a klorofill index kiválót mutat). A biomassza szerinti összetétel itt felel meg legkevésbé a típusnak (szennnyezést jelző fajok nagy számban). A vízfolyás vége felé haladva a Q index jó, ill. kiváló állapotokat mutat, az algacsoportok biomassza összetétele tápanyagban gazdag folyóvizi együttesnek, a referencia típusnak is megfelelő. Ugyanakkor a klorofill index az három utolsó mintavételi helyen sok alga miatt gyenge állapotot jelez.

Mivel az összesített indexben (HRPI) a klorofill metrika 2x súllyal szerepel, a végső minősítésben a 2. mintavételi helyen az alacsony klorofill eredmény elmossa az algák jelzését a rossz vízminőségről, amit a Q index igen érzékenyen kimutatott. Az utolsó 3 mintavételi helyen a típusnak megfelelő folyóvizi planktonegyüttesek tápanyagterhelést jeleznek.

Összefoglalás

A Ferenc-tápcsatorna az algológiai hossz-szelvény vizsgálat időszakában a Dunából nem kapott vízutánpótlást, az eredmények jól mutatták a helyi hatásokat az egyes szakaszain. A felső szakaszon a bátmonostori mintavételi helyig az algacsoportok minőségi összetétele eltért a többitől, szervesanyagban rendkívül gazdag vizet jelzett. Ezen a szakaszon jelentősebb szerves terhelés éri a vízfolyást. Ezt a kémiai eredmények is igazolták, a csatorna felső szakaszán időszakosan magas ammónium tartalom figyelhető meg, a magasabb értékek főként a csatorna megállása esetén tapasztalhatók. Az okok közül elsősorban a diffúz szennyezés jöhet szóba, a hátság magaspartjából fakadó vizek műtrágyát, állattartó telepek leszivárgó vizét hozzák. Vegetációs időszakban a kémiai paraméterek közül a növényi tápanyagok nem jelzik a szennyezést a rajtuk növő nagy makrofita-, vagy algabiomassza miatt. A 13