A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Fehér Gizella (ADUVIZIG): Vízminőségi hatások nyomonkövetése a VKI algológiai módszereivel a Ferenc-tápcsatorna hosszelvényében

4. ábra

Az algabiomassza a 2005 és 2009-es monitoring eredmények alapján igen változékony képet mutat, nagyon alacsony (0,2-0,8 mg/l) és nagyon magas (8-15 mg/l) értékekkel (4. ábra). Nemcsak vegetációs periódusban (áprilistól októberig) fordulnak elő magas értékek, novemberben és januárban is mértek 8 mg/l fölötti biomasszát. Mindez jelzi, hogy jelentős mennyiségű növényi tápanyag van a vízben, enyhébb teleken ez alga-tömegszaporulatot okoz, annál is inkább, mert ekkor a lebegő, mikroszkópikus növényeknek nem jelent konkurenciát a hínárnövényzet. Ugyanakkor pedig megfigyelhető, hogy sokszor a kedvező meteorológiai időszakban, nyáron is alig van alga, ekkor a magasabbrendű hínárnövényzet miatt nem jók az életfeltételeik (árnyékolás, tápanyagelvonás). Mindez igazolja a VKI azon elvét, hogy reális minősítést csak az összes vízi élőlénycsoport figyelembevételével adható a vízről.

Az algabiomassza összetételének alakulásáról (minőségi jellemzők) a monitoring eredmények alapján elmondható, hogy azt nagy szezonális változatosság jellemzi. Leggyakrabban a planktonikus kovaalgák (Bacillariophyceae), a kétostoros moszatok (Cryptophyceae), és elég jellemző módon a sárgamoszatok (Chrysophyceae) szaporodnak el (5. ábra).

5