A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Dr. Mahler András - Dr. Nagy László (BME): Árvízvédelmi gát szivárgás csökkentése vízzáró fal alkalmazásával

4. kép. Bordás megtámasztás a Lázár cár térnél

Talajfeltárás, talajvizsgálat

A 2006. évi árvíz után készült talajmechanikai vizsgálatok alapján az altalaj rétegződését illetően az alábbiak állapíthatóak meg:

• A gát magassága 1,6-1,9 méter között változik.

• A korona szintje alatt 6,2 m mélységig között zömében közepesen kötött (hl-es iszap, homokos iszap, iszap) ill. gyengén kötött (iszapos homokliszt) talajokat tártak fel a fúrások.

• Ezen rétegek között finomszemcsés (iszapos finom homok, finom homok) és durvaszemcsés (kőtörmelékes salak, salakos kőtörmelék, iszapos kőtörmelékes homok) rétegek kerültek azonosításra. A salakos, kőtörmelékes anyagok nem termett, hanem feltöltésből származnak.

• Több helyen szerves- és szervesnyomos rétegeket illetve egy függélyben tőzeget is harántoltak a fúrások. Az izzítási veszteség megállapítására végzett vizsgálat eredményei alapján az Iv = 3,0 - 9,7%-ra adódott.

• A korona alatti 6,2 métertől lefelé mintegy nyolc méter vastag Duna kavics terasz található, mely a mentett oldalon a Szamárhegy felé elvékonyodik (1. ábra).

• A feltáró fúrások nem érték el a kavics feküjét, ami geoelektromos módszerrel került azonosításra.

Az altalajban a Bükkös patak mellett sok helyen keveredik a Duna kavics terasza a közeli dombokról lehordott kőtörmelékkel.

Az árvízvédelmi gát hibái, az árvízi tapasztalatok szükségessé teszik az árvízvédelmi rendszer megújítását Szentendrén, ennek pedig alapfeltétele a szivárgások pontos ismerete. A gyenge töltésszakaszok helyén a gát átépítésére vagy a város legértékesebb vízparti területén mobil árvízvédelmi fal kialakítására kerül sor.

4