A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Fehér Gizella (ADUVIZIG): Vízminőségi hatások nyomonkövetése a VKI algológiai módszereivel a Ferenc-tápcsatorna hosszelvényében
tartalom szélsőséges értékeket is mutatott időnként, többször emelkedett az érték 100 mg/l fölé (140), ami a túlzott tápanyag-ellátottságot jelzi. Az algológiai szakirodalomi már az 1970-es évek végétől közöl algológiai adatokat a Ferenc-tápcsatornából. A közölt algák között ritka előfordulású, sőt Magyarországra nézve új fajok is vannak (Schmidt 1977). Már abban az időben megállapításra került, hogy a vízfolyás gazdag sárgamoszat együttesekben, egyedi arculata alakul ki az év során (Schmidt, Uherkovich 1976). Később az algaflórájára nézve 13, a víztestből addig nem közölt fajt publikáltak (Schmidt, Fehér 1996; Schmidt, Fehér 1999-2000, Schmidt, A., Fehér,G., and Padisák, J. 2003). A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a magyarországi típusspecifikus határértékrendszer kidolgozása az egyes biológiai paraméterekre megtörtént (Várbíró et al. 2007, Ács et al 2009). A fitoplankton élőlénycsoportra a Reynolds és munkatársai által kidolgozott funkcióscsoportok szerinti elemzést (Reynolds, 2002;) alapul véve elkészült a folyó és állóvizekre az 5 osztályos minősítő rendszer (Padisák et al. 2006). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv alapjául szolgáló állapotértékelés eredményei szerint az FTCS nem érte el a jó ökológiai potenciált. A biológiai elemek közül a növényi plankton (fitoplankton) élőlénycsort mutatott mérsékelt (3) potenciált, az 1-5-ös minősítő skála szerint. A magasabbrendű növényzet és a makroszkópikus gerinctelen állatok alapján a minősítés adathiány miatt nem volt elvégezhető. A biológiát támogató fizikai-kémiai elemek szerint a víztest elérte a jó potenciált minden komponens alapján, a hidromorfológiai elemek szerint mérsékelt állapotú (1-16 Felső-Bácska alegységterv, 5-1 melléklet). A jó állapot el nem érésének okai közt szerepelt, hogy a víztestet érő terhelések között főként diffúz szennyezésekkel kell számolni (1-16 Felső-Bácska alegységterv, 2. fejezet mellékletei). A vízfolyás közvetlen közelében lévő települések potenciális diffúz szennyezőforrásként kezelhetők a felszíni lefolyások és a talajvízen keresztül történő átszivárgás miatt. A csatorna közelébe települt állattartó telepek potenciális veszélyt jelentenek, továbbá, mivel a csatorna jórészt mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területeken folyik keresztül, e területekről diffúz mezőgazdasági eredetű szennyezéssel kell számolni (trágya, műtrágya kimosódás, növényvédő szerek megjelenése). Befolyásolja a vízminőség alakulását, hogy a tápcsatorna vizét a Dunából, annak egy mellékágán keresztül kapja. A vízbetáplálás lehetősége alapvetően a Duna vízjárásától függ: csak akkor lehetséges, ha a Duna vízmagassága a Ferenc-tápcsatorna vízszintjét meghaladja (Csóka, 2011). Erre jelenleg átlagosan az év napjainak csak mintegy felében van lehetőség. A vízbetáplálási időszakok közötti szünetekben a víztest gyakorlatilag állóvízként működik Anyag és módszer A Ferenc-tápcsatorna a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezés során a Duna részvízgyűjtő, 1-16 Felső-Bácska tervezési alegységéhez tartozik (1. ábra). A VKI tipológiája szerint mesterséges kategóriába sorolt vízfolyás (1-16 Felső-Bácska alegységterv, 1-4. melléklet). A hozzá legjobban hasonlító természetes típus a 19. 2
