A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Lucza Zoltán (FETIVIZIG)- Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.) - Illés Lajos (VIZITERV ENVIRON Kft.): A Tisza Magyar-Ukrán határvízi mértékadó árvízszint meghatározásainak módszertani újragondolása

- k:=0, ahol „k” a sztochasztikus ciklusok számlálója.

Első lépés: k:=k+1, majd a rendszer a sztochasztikus időjárás-generátorral (DIWA-SWG) előállítja a kiválasztott gyakoriságnak megfelelő (100 év) hosszúságú, az évszakokkal konzisztens szintetikus idősor-térképeit.

Második lépés: A célterületre már korábban kalibrált DIWA hidrológiai modellel előállítjuk az előző lépésben létrejövő szintetikus időjárás 100 év hosszúságú szintetikus hidrológiai válaszát a dombrádi mérceszelvényig terjedően.

Harmadik lépés: A kapott 100 éves hidrológiai idősorból kiválasztjuk a 100 év kiterjedésű idősor legnagyobb csúcshozamú árhullámát, majd rögzítjük annak minden paraméterét (megelőző állapotjellemzők kezdeti, és a meteorológiai kondíciók peremi feltételeit), majd hozzáadjuk az eddigi k-1 lépés során szerzett szintetikus statisztikai mintánkhoz.

Negyedik lépés: Összehasonlítjuk a „k-1” és a „k” elemű szintetikus minták statisztikai jellemzőit abból a célból, hogy vajon az utolsó „k”-ik sztochasztikus mintavétel képes volt e még szignifikánsan javítani az egy lépéssel korábbi mintán. Ha igen, akkor visszatérünk az első lépésre, ha már nem, akkor a mintánkat elfogadható hosszúságúnak tekintjük, és továbblépünk.

Ötödik lépés: Az előző lépések szekvenciális ismételgetése révén előállt 100 éves szintetikus lefolyások maximumainak előállítjuk a kumulatív relatív gyakoriságát, majd a gyakoriságok alapján már kiválasztható lesz a vizsgálatunknak megfelelő kritériumú (pl.: 75%-s) 100 éves árhullám, és az azt kiváltó körülmények (ezeket a 3. lépésben archiváltuk).

Hatodik lépés: A DIWA hidrológiai modellel az elmentett kezdeti és peremfeltétellel megismételjük a hidrológiai szimulációt, és a síkvidéki területeken a megfelelő (előre rögzített) vízátadási pontokra (lásd 2. ábra) előállítjuk a hidraulikai számítások peremi feltételeit jelentő vízhozam-idősorokat.

Hetedik, utolsó lépés: Hidraulikai szimulációt végzünk a HEC-RAS hidraulikai modellel, és ezáltal meghatározzuk a szóban forgó 100 éves gyakorisághoz, és az adott forgatókönyvhöz tartozó víz felszíngörbét a kérdéses folyószakaszokra.

3.2.5. A szimulációs modellezés forgatókönyvei

A szimulációs modellvizsgálatokra az alábbi forgatókönyvek mentén kerülne sor:

A) A jelenlegi állapotokhoz tartozó forgatókönyv: A vízgyűjtő jelenleg meglévő lefolyás-karakterisztikáinak

(területhasználati jellemzőinek), és az elmúlt harminc év hidrometeorológiai statisztikák rögzítése mellett elemezzük a 100 év gyakoriság 75/95%-os kvantilishez tartozó mértékadó árvízi felszíngörbéket a célterület síkvidéki folyószakaszaira vonatkozóan.

B) A klímaváltozás hatásának elemzése: A vízgyűjtő jelenleg meglévő lefolyás-karakterisztikáinak

(területhasználati jellemzőinek), és az elkövetkező negyven év (2050-ig) prediktált hidrometeorológiai statisztikák rögzítése mellett elemezzük a 100 év gyakoriság 75/95%-os kvantilishez tartozó mértékadó árvízi felszíngörbéket a célterület síkvidéki folyószakaszaira vonatkozóan. A klímaváltozás lehetséges forgatókönyvét és fő jellemzőit a magyar-svájci projekt kutatási eredményei alapján vesszük fel.

C) Az erdősültség-változás figyelembevétele: A vízgyűjtő 2050-re prediktált lefolyás-karakterisztikáinak

(területhasználati jellemzőinek), és az elmúlt harminc év hidrometeorológiai statisztikák rögzítése mellett elemezzük a 100 év gyakoriság 75/95%-os kvantilishez tartozó mértékadó árvízi felszíngörbéket a célterület síkvidéki folyószakaszaira vonatkozóan. A várható állapot felvételét a magyar és az ukrán szakértők közösen határozzák meg.

D) A hullámtér feliszapolódásának hatása: A síkvidéki folyószakaszok hullámtereinek 2050-re prediktált feliszapolódásának, és az elmúlt harminc év hidrometeorológiai statisztikák rögzítése mellett elemezzük a 100 év gyakoriság 75/95%-os kvantilishez tartozó mértékadó árvízi felszíngörbéket a célterület síkvidéki folyószakaszaira vonatkozóan. A várható állapot felvételét a magyar és az ukrán szakértők közösen határozzák meg.

8