A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
8. szekció: Medencék, fürdők vízmikrobiológiai kérdései - Galsi Tamás (Techno-Víz Kft.): A mesterséges fürdővizek bakteriológiai vizsgálatának tapasztalatai
A MESTERSÉGES FÜRDŐVIZEK BAKTERIOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK GYAKORLATI TAPASZTALATAI GALSI TAMÁS, KENYERES KRISZTINA Techno-Víz Kft. Bevezetés A közfürdők használata a rekreációs célokon túl számtalan egészségügyi kockázatot is rejt magában. A szakirodalmi adatok alapján elmondható, hogy a mesterséges fürdővízzel kapcsolatos egészségügyi kockázatok és megbetegedések döntő többsége mikrobiológiai eredetű és maguk a fürdőzők okozzák. A fertőző ágensek közvetítésében a víznek kiemelten fontos szerepe van. Összességében nézve a vízeredetű tömeges megbetegedések legnagyobb része közvetlenül vagy közvetve mikrobiológiai okokra vezethetőek vissza, míg mindössze 0- 5%-a kémiai eredetű. Éppen ezért az utóbbi évtizedekben a mikrobiológiai veszélyek és kockázatok megítélése felértékelődött, melyből az következik, hogy a víz mikrobiológiai vizsgálatainak jelentősége is meglehetősen nagy. Az utóbbi évtizedekben a hazai mesterséges fürdők fontos technológiai fejlődésen mentek keresztül, mely leginkább a vízforgatásos technológia alkalmazásának kötelezővé tételével és elterjedésével magyarázhatóak. A vízforgatóval ellátott fürdők esetén nemcsak a fürdőzőket érő egészségügyi kockázatok csökkenése várható, hanem a környezettudatos gondolkodás jegyében víztakarékosabb üzem is várható. A fürdők mikrobiológiai kockázatai nagymértékben csökkenthetőek az üzemeltetés hatékonyságának optimalizálásával, valamint a hazai viszonylatban kedvezőtlennek mondható fürdőkultúra (pl. lábmosó, előfürdő használata, személyi higiénia, stb.) javításával. A hazai jogszabályok számos bakteriológiai paraméter vizsgálatát és vizsgálati gyakoriságát írják elő a közfürdőt üzemeltetők számára. A jelenleg használt bakteriológiai vizsgálati paraméterek használatával szemben számos kifogás merülhet fel, mivel szakmai szempontok alapján ma már nem teljeskörűen alkalmasak az adott mesterséges fürdővízre jellemző mikrobiológiai vízminőség megítéléséhez. Dolgozatunkban arra törekszünk, hogy rövid, de átfogó képet nyújtsunk a hazánkban a mesterséges fürdővizek vizsgálataira vonatkozó jelenleg érvényes szabályozásról (módszertan ésjogi szabályozás) bakteriológiai szempontból úgy, hogy - saját szakmai tapasztalataink felhasználásával - rávilágítsunk a rendszer gyengeségeire, ellentmondásaira. Az anyag másik felében a Techno-Víz Kft. vizsgálólaboratóriumában mintegy másfél év (2011. január - 2012. május) alatt keletkezett, több mint 30 mesterséges fürdőből származó vizsgálati eredmények felhasználásával reprezentáljuk azok bakteriológiai vízminőségét. A mesterséges fürdők közegészségügyi megítélése Közegészségügyi mikrobiológiai szempontból a mesterséges fürdővizek esetében az a cél, hogy a fürdőkben olyan biztos egészségügyi helyzet alakuljon ki, amelynél a fürdőzők számára az egészségügyi kockázat csekély, a fürdővíz fertőzést nem okoz és nem közvetít. A mesterséges fürdővizek esetében a gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy közegészségügyi szempontból a fürdőzőket érintő egészségkárosító kockázatok döntő többsége mikrobiológiai eredetű. A medencevizek legnagyobb szennyezői maguk a fürdőzők, ezen belül leginkább a széklet eredetű (ún. fekális)-, illetve az emberi bőrön élő mikroorganizmusok által okozott szennyezettségből adódó megbetegedésekre vezethetőek vissza. A hazai fürdőkultúra sajnos meglehetősen kedvezőtlen, a problémák egy jelentős hányada a személyi higiénés hiányosságokra, a helytelen fürdőhasználatra (pl. lábmosó és 1
