A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

10. szekció: Vízépítés - Láng Mercédesz (VKKI): A Duna 1552 - 1556 fkm szakasz fizikai kismintakísérleti vizsgálata

Mint az ábrán is látható, a dunaföldvári vízmérce-szelvényben a kisvízszintek több, mint 2 métert süllyedtek 1957 óta. A kisvízszint-süllyedések időben és térben változnak. A kisvízszintsüllyedések változása a Duna 1568 - 1540 fkm szakaszán DB74 - DB 04 -0.5

0

0.5

1

1.5

2

2.5

1540154515501555156015651570

fkm

m

DB 74-MVSZ 84

MVSZ 84- MVSZ 90

MVSZ 90-DB04

DB 74-MVSZ 90

DB 74-DB 04 2. ábra. A kisvízszint-süllyedések változása a Duna 1568 – 1540 fkm szakaszán Az ábrán piros vonallal tüntettem fel az 1974-2004 között, lila vonallal az 1974 – 1990 között bekövetkezett kisvízszint-süllyedéseket, szaggatott vonallal pedig a 74-84 , 84-90, 9004 között bekövetkezett kisvízszint változásokat. Az ábrán látható, hogy a dunaföldvári híd (1560,7 fkm) alatt mintegy 5 km hosszban a kisvízszint-süllyedés egyenletes. Az 1555 fkm szelvény alatt 1974 – 1984 között a kisvízszint-süllyedés mértéke az előző szakaszhoz képest még magasabb, az 1540 fkm szelvényben eléri az 1,0 m-t. 1984 óta a süllyedés mértéke ezen a szakaszon csökken. A kisvízszint-süllyedést okozhatja a folyó beágyazódása, az esésviszonyok kiegyenlítődésére mutató törekvés, (hiszen a megelőző és a követő szakaszon alacsonyabbak az esések), de okozhatja kotrás is. Az árhullámok levonulása is eredményezhet kisvízszintsüllyedést. A hullámtér egyre nagyobb beerdősülése és ezzel vízszállító-képességének csökkenése egyre nagyobb vízhozam levezetését követeli meg a medertől, ezért ott egyre magasabb sebességek alakulnak ki, melyek már medereróziót okozhatnak. Tehát az okok összetettek lehetnek. A Dunán 2006, 2009 és 2010-ben jelentősebb árhullám alakult ki. Az árhullámokat követően nem készült el a kisvízszint-rögzítés. Csak ennek elkészülte után kaphatunk választ arra, hogy ez a tendencia folytatódik-e annak ellenére, hogy ma már gyakorlatilag csak a hajóút fenntartását biztosító kotrások engedélyezettek a főmederben. A jelenleg gondot okozó gázlók az egyenletesen süllyedő szakaszon találhatók az 1558,31557,3 fkm és az 1554,6-1555,75 fkm szelvények között. Ugyanakkor a legfrissebb mérések (VITUKI 2008 – 2010) a gázlós szakaszon 2003 – 2008(2010) között mederfeltöltődés mutatkozik. A mérések azonban még a tartós középvíz érkezése előtt készültek (2010 tavasza előtt). 2