A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

10. szekció: Vízépítés - Kisely Tamás (MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft.): Dunaújváros Táborállás területén lévő mozgásveszélyes patfalak stabilizálása

A törmeléklejtőben a talajvízszint a Harcsa utca vonalában a felszínhez közeli. Innentől az Duna irányába haladva fokozatosan csökken, amíg el nem éri az Üdülősor utca rézsűlábának szintjét (~97 mBf.), mely a Duna „legalsó” terasza, és újból a felszínhez közeli a talajvízszint. Ezen a szinten, illetve a törmeléklejtőben a vízszintet jelentősen befolyásolja a Duna vízállása. Ez a hatás kimutathatóan érvényesül a lépcsőszerűen kiemelkedő pannon tábla egyes homokrétegeinek nyomásviszonyaiban is. A talajvíz fő áramlási iránya K-i, azaz a magaspart felől a Duna irányába áramlik. A magasparti településen a közművek hibái és a szennyvíz szikkasztás közismerten emelik a plató alatti talajvízszintet, állandóan fokozva ezzel a csúszásveszélyt, így ezek megszüntetése az egyik elsődleges feladat. Az alábbi ábrán látható a fúrások által meghatározott agyagréteg felszíne, valamint az agyagréteg esése által meghatározott talajvízáramlási irányok. 3. ábra. Az agyagréteg felszíne és a talajvíz áramlási viszonyok a területen 4.3. Geotechnikai vizsgálatok A stabilizálandó terület geotechnikai viszonyainak megismerésére összesen 246,4 m kutatófúrást és 175,4 m statikus szondázást végeztünk. A kutatás a veszélyeztetett területre terjedt ki, így a magasparton az Ivó utca vonaláig, a Duna felé pedig az Üdülősor utca rézsűlábának vonaláig. A magasparton 16-18 méter vastagságban szálban álló lösz található, amely a geológiai nomenklatúra szerint makroporózus, erózióra érzékeny és talajmechanikai szempontból nem homogén durva iszapnak, iszapnak, sovány és közepes agyagnak minősül. A lösz összlet alatt vastag, kemény, márgás agyagréteg helyezkedik el, amely a fúrások alapján legalább 40 méterig tart. A törmeléklejtőben átgyúrt, lösz jellegű talajok találhatók. Az agyagréteg a Duna irányába lejt. Az ezen a területen kialakult mozgás nem a klasszikus értelemben vett lösz-magaspartok jellemző tönkremenetelét követi, hanem a talajrétegződés miatt kialakuló kúszás jellegű mozgás tapasztalható. Részben az utóbbi idők különlegesen sok esőzése miatt, részben a geotechnikai rétegződés miatt (a kialakult agyagteknő miatt) megemelkedett a talajvízszint. Mivel a löszös talajok víz hatására nagyon érzékenyek, és a törmeléklejtőben (amelyet ezentúl lepénynek nevezünk) megemelkedett talajvízszint teljesen eláztatta az átgyúrt löszréteget, így az ennek 6