A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

10. szekció: Vízépítés - Bacskai Attila - Dajka István (FETIKÖVIZIG): Suvadások / földcsuszamlások okai és a védekezés módszerei

5. A stabilizálás alapelvei A felszínközeli talajmozgások, az omlások, a további csúszások megakadályozása, a legmegfelelőbb védekezési, stabilizálási mód eldöntése műszaki és gazdaságossági kérdés is. Figyelembe kell venni a mozgás típusát, bekövetkezésének okait, a talajmechanikai, geológiai, geomorfológiai, hidrogeológiai és klimatikus körülményeket, továbbá az emberi tevékenységből származó hatásokat is. A megfontolt, állékonysági vizsgálatokkal is alátámasztott és hatásos védekezés több, mint egy védekezési mód szokásos alkalmazása. Az Igazgatóság területén nagy kiterjedésű lejtők suvadásának meggátolása nem tartozik az elsődleges feladatok közé. A valódi feladok zöme ár- és belvízvédelmi földművekhez ill. csatornák, folyók partjainak védelméhez kapcsolódik, ezért a továbbiakban e mérnöki szerkezetek problémáira, megoldásaira fókuszálunk. 5.1. Rézsűk állékonysága Szemcsés talajok: A kohézió nélküli szemcsés talajból álló földmű, magasságra való tekintet nélkül megáll akkor, ha a rézsű hajlásszöge kisebb, mint a homoknak laza állapotban mérhető súrlódási szöge. Fontos itt megjegyeznünk, hogy finomabb homokban kiemelt árkok és bevágások a nedvesség okozta látszólagos kohézió miatt a súrlódási szögnél jóval meredekebb rézsűben, sőt függőleges falban is megállnak. Ezt a hatást azonban nem szabad figyelembe venni, mert a kohézió száradás vagy átázás hatására megszűnik s akkor a meredek homokrézsű hirtelen leszakad. A szemcsés talajok (homokliszt, homok, kavics) belső súrlódási szögét talajmechanikai vizsgálatokkal lehet megállapítani, s az eredmények függvényében kell maghatározni a rézsű meredekségét. Kötött talajok: Kohézióval bíró talajban a még állékony rézsű hajlásszöge a talajt jellemző kohézió, belső súrlódási szög és térfogatsúlyon kívül a rézsű magasságától is függ. Ha a rézsű a megengedettnél meredekebb, csúszás következhet be. Talajmechanikai szakvélemény alapján kell meghatározni a rézsű megengedett meredekségét. 5.2. Védekezési munkák tervezése Optimális esetben a védekezési munkák talajfeltárás és talajvizsgálat alapján tervezhetők. Fontos a szemrevételezés és gondos mérlegelés után a veszélyes terület lehatárolása, majd a rendelkezésre álló információk alapján a csuszamlás okainak pontos meghatározása. Hatékony megoldás csak ebben az esetben születhet. A továbbiakban néhány konkrét probléma lehetséges megoldása: 5.2.1. Víztelenítés dréncsövekkel - Homogén vagy egymástól nem nagyon elütő rétegekből álló talajba vágott bevágás akkor okoz csúszást, ha a bevágás vízereket szel át. Ahol a víztér a rézsűre kilép, ott kimosások keletkezhetnek, télen a kiszivárgó víz megfagyva jégkérget alkot, amely a belső vizeket felduzzaszthatja. Ilyenkor a talaj felpuhul, olvadáskor aztán nagymennyiségű folyós állapotú talaj csúszik le a bevágásba. 5