A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Láng Mercédesz (VKKI): A Duna 1467 - 1486 fkm szakaszának fizikai kismintakísérleti vizsgálata

… A mondott évben új veszélyjel fenyegette a jövő tavasz az alvidéket. A felföldön roppant havak estek, a miből gyanítani lehete minden prófétai ihlet nélkül, hogy rendkívüli árvizek fognak aláomlani s lesz ismét siralom országszerte. Volt azon időben az említett megyének egy vasszívű alispánja, a ki az előre sejtett veszélyen törődve, egy szép napon parancsot adott ki a járásokban, hogy kétezer szekér huszezer emberrel jelenjen meg a vitatott félsziget előtt. Azon a napon ő maga vezérlé az egész sereget, s a nélkül, hogy a birtiokosoknak csak jóreggelt is kívánna, helyet méretett az ásandó új medernek a félszigeten keresztül, neki állított embereket, szekereket, s meghagyta mindenkinek, hogy ha az ég rájuk szakad, se hallgassanak senki szavára, hanem ássák, hordják a földet, míg benne tart. A meglepett közbirtokosság félreverte a harangokat e rettentő erőszakra, protestált, opponált, teljes tehetsége szerint: fenyegetőzött törvényekkel, visszatorlásokkal: senki sem hallgatott rájok s húszezer embert lehetetlen volt birtokukról kihajigálni. A sérelmet vallott felek nosza futottak Bécsbe –Budára! Fellármáztak minden törvényhatóságot, orvoslatért a rajtuk elkövetett istentelen, égbekiálltó erőszak ellenében. Mint rendén is volt, egypár hét alatt meg is kapták, a miért jártak: a magasabb hatóságoktól kiadatott a parancsolat az alispánhoz, hogy míg a kérdés mibenléte bővebben megvizsgáltatik, addig ne merje folytatni az erőszakos folyószabályozást. Arra az időre épen készen is volt az alispán a munkával. A Duna már szépen folyt a félszigeten keresztül. Tessék ezt repellálni. S e vakmerő tény által, melyben ily sérelmesen megbántotta a birtok igazi jogait, megmenté az egész vidéket örök időkre a szokott Istencsapástól.” (Első rész utolsó fejezetének vége felé) Ezen szükség hozta és nem kellően előkészített átvágások hatásai mind a mai napig érzékelhetők a vizsgált folyószakaszon. Az átvágások elfajulását partvédőművekkel gátolták. A folyó oldalirányú mozgását a vízpartra telepedett települések védelme érdekében szintén partvédőművekkel kellett gátolni, ezek a beavatkozások is általában akkor következtek be, mikor a folyó már jelentős értékeket fenyegetett. 3