A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Láng Mercédesz (VKKI): A Duna 1467 - 1486 fkm szakaszának fizikai kismintakísérleti vizsgálata

A DUNA 1467 – 1486 FKM SZAKASZ FIZIKAI MODELLKÍSÉRLETI VIZSGÁLATAI Láng Mercédesz VKKI A modellkísérleti vizsgálatokra a „Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról” projekt keretében került sor. A modellkísérleti vizsgálatok célja a Duna Bizottság és az ENSz EGB előírásai szerint a Budapest-Déli országhatár közötti szakaszra a VI/C víziútnak megfelelő paraméterek elérését szolgáló, hagyományos folyószabályozási eszközöket alkalmazó beavatkozások vízjogi létesítési engedélyes terveinek előkészítése volt. A szakhatósági engedély előírta az alternatív megoldások keresését is. „alternatív megoldások keresése: A hatásvizsgálat során ne csak a terelőművekkel és kotrással történő szabályozás kerüljön megvizsgálásra, hanem egyéb, műszakilag megvalósítható alternatíva is. Legyen vizsgálat tárgya a duzzasztással történő hajózóút szabályozás is. Vizsgálni kell a lehetséges duzzasztás hatását a hajózóút hosszútávú alakulására valamint a természeti környezetre, különös tekintettel a hullámtéri vízterületek hullámtéri vízháztartására vonatkozólag. Előzetesen természetvédelmi szempontból a Szeremle és Mohács közötti szakaszon és az országhatár közelében elhelyezett fenékküszöbök hatását tartjuk vizsgálatra érdemesnek.” (A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10659-24/2008 határozatának 1.1.3./a pontja és a 10667-23/2008 határozat 1.1.2/a pontja) A határozat a természetvédelmi szempontból szükséges duzzasztás hatásvizsgálatát javasolja, mint egy lehetséges alternatív megoldást, ugyanakkor jelen pillanatban ismeretlen a természetvédelmi szempontból kívánatos vízszint és vízdinamika. A természetvédelem képviselői mindössze a mellékágak kotrását és egyes keresztirányú műtárgyak koronaszintjének süllyesztését kérték, de ismeretlen maradt az élővilág megőrzése számára szükséges vízszint és vízdinamika. Ahhoz, hogy duzzasztás kérdését, mint alternatív megoldást érdemben vizsgálni lehessen, szükséges lenne a beavatkozás várható haszonélvezőinek együttes nyilatkozata arról, hogy milyen vízszinteket és vízdinamikát látnak kívánatosnak. Ez azonban csak részben áll rendelkezésre. A hajózás már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazta igényét és gondoskodott a szükséges egyezmények megkötéséről. Az évezred elején került elfogadásra a Vízkeretirányelv, ami pontosan meghatározza a vizek minőségével kapcsolatos előírásokat. Az energetika a vízerő maximális kihasználását igényli. Hiányoznak azonban a természetvédelmi, erdészeti, mezőgazdasági, halászati, ipari, lakossági és rekreációs vízigények valamint nem került sor az érdekeltek között egyeztetésre, hogy egy egységes célállapot régionként vagy részvízgyűjtőként megfogalmazódjon. Ez a Duna és a Tisza mentén egyedül Szigetközben történt meg. Úgy gondolom, a vízépítési szakmának nem az a feladata, hogy célállapotokat határozzon meg, még ha helyesen látja is a problémákat és azok megoldását, hanem hogy szolgálja a társadalmat. A jó szolgálathoz pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy ne a vízépítő mérnökök, hanem a felhasználók köre fogalmazza meg igényét és a mérnök a felmerülő igényekre kínálja fel a lehetséges műszaki válaszokat. Ellenkező esetben továbbra is könnyen éri a vízépítő mérnököt az a vád, hogy öncélúan csapolja le a mocsarakat, folyókat vág át, bontja meg az árterek egységét vagy szintén saját örömére vízlépcsőket épít. És bár minden tettével a társadalmat kívánja szolgálni, a nem dokumentált és egyeztetett igények későbbi 1