A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Keserű Balázs - Kutrucz Gyula (ÉDUKÖVIZIG): Új feladatok a Fertőrákosi nádas szűrőmezők üzemeltetésében

1–2. kép. A hód szűrőmezőn belüli faírtó és nád károsító tevékenysége (foto: Keserü Balázs) 3. kép. A II. sz. szűrőmező oldaltöltését majdnem keresztül érő hódjárat. (foto: Tóthné Villand Anita) Az üzemelést a hód „faírtó” tevékenysége tulajdonképpen még előnyösnek is tekinthető, de a földművekbe vájt hódjáratok már nem kívánatosak (3. kép). Több helyen tapasztalható volt, régebbi beszakadt járat, mely közel átérte a hossztöltést. Feltételezhető, hogy vannak olyan járatok is, amelyek teljes egészében át is érik a töltést és így a víz azon keresztül, „idő előtt”, nem szabályozott körülmények elfolyhat a rendszerből. A hód további kártétele magában a nádasban is megfigyelhető volt, amit a széles, rendszeresen járt csapásainak kialakításával okoz. E csapákon folyik el a víz, ahelyett, hogy a nádasban elterülhetne. Ezzel a szűrőmező hatékonysága is csökkenhet. Az üzemelés során törekedni kell a hódok jelenlétének csökkentésére. Mivel a hód védett állat, ezért zavarása, elpusztítása nem kivitelezhető. Befogása és áttelepítése sem vezethet eredményre, egyedeinek valószínű rövid időn belüli visszatelepülése miatt. Fentiekre való tekintettel javasolható inkább a szűrőmező és környezetében a fás szárú vegetáció kivágása, mely a hód táplálékát képezi. A fás szárú vegetáció eltávolítása a szűrőmező normál üzemrendjének biztosítása miatt is indokolt. 7