A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Keserű Balázs - Kutrucz Gyula (ÉDUKÖVIZIG): Új feladatok a Fertőrákosi nádas szűrőmezők üzemeltetésében

ÚJ FELADATOK A FERTŐRÁKOSI NÁDAS SZŰRŐMEZŐK ÜZEMELTETÉSÉBEN Keserü Balázs, Kutrucz Gyula ÉDUKÖVIZIG Összefoglalás: A soproni szennyvízhálózat és szennyvíztisztító rekonstrukciójának keretében a fertőrákosi szennyvíztisztító funkciója megszűnt, mert szennyvizei a soproni rendszerre kerülnek. Ezzel a szennyvíztisztító gyökérzónás szűrőmezője, mely a Rákos patak szűrőmezője mellett található felszabadul. Üzemeltetése a Rákos patak szűrőmezőjét is üzemeltető ÉDUKÖVIZIG-hez kerül. A szennyvíztisztító szűrőmezője az üzemeltetés átvételével új funkciót kap kiszélesítve a Rákos patak vizének tó vízzé történő átalakításának műszaki lehetőségeit. Az új terület üzembe állítása új lehetőségeket nyit a hatékonyabb üzemeltetésre. A dolgozat az új üzemeltetési feladat kihívásait kívánja bemutatni. Bevezetés: Tavaink lehetséges szennyező forrásai többek között a felszíni „tápláló” vizek, a befolyó források, erek, patakok, folyók, mert ha ezeket a vízfolyásokat szennyezés éri, akkor a szennyezések – megfelelő védelem hiányában - akadálytalanul jutnak a tavakba, állóvizekbe. A szennyezések lehetnek pontszerűek, diffúzak, havariából származóak, vagy állandó jellegűek. A tavak szempontjából, függetlenül a szennyezések jellegétől, e szennyezések igen jelentősek, hiszen lefolyás hiányában azok feldúsulhatnak és a tó élete szempontjából káros folyamatok elindulását eredményezhetik. Maga a Fertő önmagában is egy speciális természeti képződmény, hiszen mint a legnyugatibb sztyepptó a vízminősége a magas só koncentrációjával jelentősen eltér, mint a tápláló vízfolyásainak „híg” vize. Ezért is célszerű, ha a bejutó vizeknek már elkezdődik a sós tó vízzé történő átalakulása még azelőtt mielőtt a nyílt vizet elérnék. Fenti feladatok irányított körülmények közötti megoldására nyújt egyszerre lehetőséget a Fertőrákosi szűrőmezők kialakítása. Előzmények: A Fertő tó legnagyobb, - magyar oldali - tápláló vize a Rákos patak. A Rákos patak vize a nyolcvanas évek közepéig akadálytalanul és mindenféle szűrés nélkül folyt a Fertő tóba. A nyolcvanas évek közepétől torkolat áthelyezéssel viszont egy nádas-szűrőn keresztül először a Virágosmajori csatornába majd innét jutott be a Fertőrákosi öbölbe. A patak vizének a nádason történő átvezetése azt célozta, hogy a vízgyűjtőből érkező diffúz szennyezés ne kerülhessen a Rákosi öbölbe. Akkor még úgy tűnt, hogy ez a műszaki megoldás hosszú évekig kiállja az idők próbáját, de hamarosan bebizonyosodott, hogy ez az állapot sokáig nem tartható fenn. A rendszer nem szabályozható, nehezen ellenőrizhető, és szinte kezelhetetlen. Helyette egy hatékonyabb kezelhetőbb megoldást kellett találni 1