A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Illés Zsolt (FETIKÖVIZIG): Biológiai monitoring a FETI-KÖVIZIG működési területén

A 2008-as év során mintegy 110 taxonba tartozó 14000 vízi gerinctelen egyed-, míg 2010ben 134 taxonba tartozó 11000 vízi gerinctelen egyed határozását végeztük el. Számos faj relatív abundanicával fordult elő, (pl.: Planorbis planorbis, Bithynia tentaculata), míg más fajok csak néhány mintaterülten kerültek elő nagy egyedszámban (pl. Erpobdella octoculata, Helobdella stagnalis). Első ránézésre ijesztő eredmények jöttek ki, a területek minősítése során, amelyek az adott esetben nem feltétlenül olyan rosszak. Hiszen ezeknek a mesterséges vízfolyásoknak az elsődleges funkciója a belvíz elvezetése, valamint az élet, érték és vagyonvédelem, ezért a biológiai állapotuk fontossága háttérbe szorul. 2008- as évhez képest 2010-ben javulás tapasztalható az EQR (Qbap) minősítési eredmények alapján. A százalékos összetételében jelentős regenerálódás figyelhető meg. A meghatározásra került egyedek nagyobb taxonszámban voltak jelen 2010-ben, mint a két évvel azelőtti vizsgálati év során. Így a 2010-es évben diverzebb képet kaptunk a területekről a begyűjtött minták alapján. A „rossz” minősítéssel végzett területek százalékos aránya 13 %al csökkent, míg a „mérsékelt” 9 %-al , a „jó” 16%-al növekedett. Eme érzékelhető javulásban nagy szerep lehet az antropogén zavarás mértékének csökkenés mellett a minden élőlényre hasonló mechanizmussal közvetlenül ható abiotikus tényezőknek (pl. csapadékmennyiség, hőmérséklet, légnyomás) is. Mivel a 2010-es év csapadékosabb volt, mint 2008, ezért a csatornákban megnövekedett nagyobb vízhozam kedvezhetett egyes fajok terjedésének, ami a vizsgált területek biológiai sokféleségét növelhette. Alacsonyabb vízállásnál az alacsonyabb nedvességigényű (szárazföldi) fajok jelennek meg a mederben és így a terület természetes fajai háttérbe szorulhatnak, ami szintén téves eredményt produkál. A vízáramlás sebességének növekedése hozzájárulhat makrogerinctelen élőlények térbeli eloszlásának változásaihoz, mivel mind az oldott oxigén, mind a táplálék mennyiségére szignifikáns hatást fejt ki. 5. táblázat. 2008-as BMWP eredmények 11