A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Illés Zsolt (FETIKÖVIZIG): Biológiai monitoring a FETI-KÖVIZIG működési területén

BIOLÓGIAI MONITORING A FETIKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Illés Zsolt Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Bevezetés A környezet elemei egymással szoros összefüggésben, kölcsönhatásban vannak, és összességében tekintve egységesen jellegzetes struktúrát mutatnak. Ez a sajátos szerkezete egyaránt jellemzi mindazon területeket, amelyek az embertől függetlenül eredeti formájukban megőrizték a természetes állapotukat, valamint azokat a területeket is, melyek környezetének alakulásában, egy adott állapot megőrzése végett (mederkotrás, kaszálás) az ember beavatkozik. Egyes környezeti problémák, változások értelmezéséhez nélkülözhetetlen információkkal szolgál a fizikai és kémiai paraméterek időszakos monitorozása. Ezeknek a változóknak a direkt mérése költséges, felszerelt laboratóriumot igénylő eljárássorozat. Sok esetben a megvizsgált szennyezők külön-külön, nem érik el a kritikus mennyiséget, és mennyiségbeli megjelenésül akár napszakos ciklusban is változó. Ezen szennyező anyagok együttes, környezetre valamint az élő szervezetekre gyakorolt hatásának megismerésére biológiai monitoringozásra van szükség. A biológiai monitoring alapját a biológiai indikáció szolgáltatja. Az élő szervezetek nyílt rendszerként jelzik a környezetükben végbemenő változásokat és az indikátor szervezetek reálisan tükrözik a környezetet érintő tényezők komplex hatásait. Az Igazgatóság tevékenységei közé tartozik többek között a vízgyűjtőgazdálkodástervezés, vízminőségi kárelhárítás is. Ezen tevékenységéhez kapcsolódóan egyre inkább előtérbe kerül az működési területen lévő vizek és part menti területek élővilágának vizsgálata, valamint ezek állapotváltozásának folyamatos figyelemmel kísérése. Így a nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság volt az első, az Igazgatóságok körében, aki a saját működési területén található kisvízfolyások biológiai állapotáról információt kezdett gyűjteni. Az előzetes terepi tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyik legsürgetőbb feladat a kisvízfolyás befogadók szennyvíz általi terheltségének vizsgálata. A kitűzött cél az volt, hogy az Igazgatóság kezelésben lévő vízfolyások valamint a tisztított szennyvizeket befogadó belvízvédelmi csatornák, ökológiai állapotát megismerjük, és a továbbiakban figyelemmel kísérjük. A 2008-tól, induló saját monitoring programban elkezdtük az előzetes felméréseink alapján kiválasztott vízfolyások állapotának, valamint az állapotváltozások hatásainak vizsgálatát. Anyag és módszer A mintavételezéseket 2008. április 12. és október 08. között, valamint 2010. április 12. és október 05. között végeztük el. A vízfolyások kiválasztásánál figyelembe vett tényezők: • határérték-túllépések • havária helyzetek Mintavételi módszerek kiválasztásánál figyelembe vett feltételek: • megvalósítható mintázási eljárások • VKI szabványok 1