A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Horváth Gábor - Keserü Balázs (ÉDUKÖVIZIG): A Répce, Rábca menti területek, és vizes élőhelyeinek multi-diszciplináris szemléletű helyreállítása, vízellátása

uszadék fák, kövek, stb. – jelen vannak a vízfolyásban és körülöttük áramlási holtterek alakulhatnak ki. Az imágó táplálkozási, érési periódusát a vizektől távolabb, erdős területek szegélyein, lékjein, tisztásain végzi, így idősebb, ligetes állományok jelenléte ugyancsak fontos követelmény a faj számára. Fennmaradása az előzőekhez hasonlóan a változatos áramlású szakaszok megőrzésével, a kísérő, árnyaló állományok fenntartásával (és ahol nincs, kialakításával), valamint a környező területeken erdő állományok megőrzésével biztosítható. Vérfű hangyaboglárka (és sötét hangyaboglárka) Igen összetett fejlődésmenetű, őszi vérfüvet (Sanguissorba officinalis) tartalmazó láp- és mocsárrétek, valamint a megfelelő hangyagazda (Myrmica scabrinodis, M. rubra, továbbá alkalmanként még néhány rokon Myrmica faj) együttes jelenlétéhez kötődő faj. A hernyók az őszi vérfű virágzatában fejlődnek a 3. vedlésig, majd az utolsó lárva stádiumot a gazda hangya fajok fészkében, hangya lárvákkal való táplálkozással fejezik be. A tenyészéshez mind a tápnövény megfelelő mennyiségben való rendelkezésre állása, mind pedig a hangya gazdák megfelelő abundanciája szükséges, melyek részben a megfelelő vízellátottságtól, részben pedig a megfelelő (mozaikos szerkezetű) kaszálási rendszertől függenek, azonban számos más, jelenleg is vizsgálat alatt lévő faktor befolyásolja a népesség alakulását. Az bizonyosra vehető, hogy a terület (FAVÖKO élőhely) kiszáradása, a vízellátottság romlása végzetes következményekkel járhat a népességre, azonban egy-egy rossz ütemben időzített (= június végén – július elején kezdett) kaszálás egyszerre nagyobb területről képes kipusztítani a fajt. A kérdést bonyolítja az, hogy az azonos élőhelyen, vele együtt élő Maculinea nausithous élőhelyi igényei is kissé eltérnek a teleiusétól (több árnyalást, bokorfüzesek megléte, szegélyek kialakulását és fenntartását), a nagy tűzlepke, valamint számos más, védett növényfaj, továbbá a haris, a fentebb említett kaszálási időponttól eltérő kaszálási optimumot követel meg. Mindezen igények együttes kielégítése csakis célirányosan tervezett, mozaikos szerkezetű kaszálással és mindenkor menekülő, búvó sávok érintetlenül hagyásával oldható meg. A fennmaradás feltétele a földhasználati módokban - az erdős területek kivételével – a gyepgazdálkodás kiterjedt használata, valamint a FAVÖKO élőhelyek vízellátásának, talajvíz szintjének és – szükség esetén – felszíni árasztásának biztosítása. Nagy tűzlepke Ez az impozáns faj 2-3 nemzedékben, májustól augusztus/szeptember magasságáig népesíti be a nedves, vízhatású réteket. Hernyója szabadon él, Rumex és Polygonum fajokon táplálkozik és – egyes vizsgálatok szerint – el tudja viselni az időszakos elöntést is. Tipikus élőhelyei a vízfolyásokat kísérő, magaskórós és iszap társulások, valamint a kiöntések szegély társulásai. Fennmaradásának feltétele a vízparti szegély társulások fennmaradása, megőrzése, kaszálásának korlátozása (térben és időben), valamint a környező területek nektár forrásban gazdag rétjeinek fennmaradása (mozaikos kaszálása. Mindig legyen virágzó állapotú rét!) Tompa folyamkagyló Durva kavicsos alzatú, gyors áramlású, terhelésektől mentes, változatos élőhelyi összetételű vízfolyások lakója. Fennmaradásához az élőhelyi változatosság, a terhelések alacsony szinten tartása, árnyékoló állomány egyaránt szükséges. Vidra Változatos szerkezetű, menedék és búvóhelyekben, valamint halban gazdag víztest megléte. 10