A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Horváth Gábor - Keserü Balázs (ÉDUKÖVIZIG): A Répce, Rábca menti területek, és vizes élőhelyeinek multi-diszciplináris szemléletű helyreállítása, vízellátása

Az érintett állat- és növényfajok bemutatása: A biológiai leltár készítésekor azokat a fajokat, élőlénycsoportokat kell „leltározni”, amelyekre a tervezett beavatkozások várhatóan, közvetve, vagy közvetlenül, de hatással lesznek. Fontos, hogy olyan élőlényeket vegyünk elsődlegesen figyelembe, melyek szűktűrésűek, az adott beavatkozást jól lereagálják, és a beavatkozást követően jelenlétük, vagy jelenlétük hiánya is informális. E fajok környezeti igényeinek ismerete a mérnöki tervezésnek adhat számszerűsíthető, vagy a mérnöki gondolkodásmód szerint is értelmezhető információkat. Kagylók: tompa folyami kagyló (Unio crassus) Kérészek: dunavirág (Ephoron virgo) rajnai denevérszárnyú kérész (Oligoneuriella rhenana) Szitakötők: erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) feketelábú szitakötő (Gomphus vulgatissimus) kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo) Halak: fenékjáró küllő (Gobio gobio) halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) kövicsík (Barbatula barbatula) réticsík (Misgurnus fossilis) sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) vágócsík (Cobitis elongatoides) Bogarak: négypúpú karmosbogár (Macronychus quadrituberculatus) nagy karmosbogár (Potamophylus acuminatus) Lepkék: farkasalmalepke (Zeryntia polyxena) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) vérfűboglárka (Maculinea teleius) Védett fajok leltára a területen Az ökológus szakemberek feladata tahát, hogy ezeket a leírásokat a fentiek figyelembevételével fogalmazzák meg, állítsák össze. Néhány, a Repce vonatkozásában relváns faj leírásán keresztül ezt szemléltetni is kívánjuk. Vöröshasú unka A vízfolyáshoz csatlakozó kiöntések, holtágak és egyéb, vízzel telt mélyedések vízborítottsága állandó kell legyen a vegetációs időszakban, mivel az unka fajok életük aktív szakaszának túlnyomó részét a vízben töltik, nem csak a lárvális fejlődésük kötődik vizekhez. Különösen kedveltek az erdős területek kisvizei, valamint egyéb, növényzettel gazdagon borított, állandó vizű állóvizek Ezek fenntartására, létük biztosítására a rendszeres áradások, a talajvíz szintjének emelése (=lecsapolás megszüntetése, ahol releváns – meder fenékszint, illetve vízszint rehabilitációja) szükséges. Haris Fokozottan védett, meglehetősen rejtett életet élő, nedves gyepeket kedvelő madárfajunk. Állományának változása összetett okokra vezethető vissza, melyek között a nedves gyepek 8