A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Szabó László - Vőneky Ágnes - Bartókné Tassonyi Annamária (ÉKÖVIZIG): Az árvizek, illetve a rendkívül csapadékos időjárás hatása a víziközművekre az ÉKÖVIZIG illetékességi területén

Keleti Csúcsvízmű – légifotó (Hernád vízgyűjtő) A Sajóládi Vízműtelep jelenleg is üzemel, 2 termelő kúttal, 11 települést és Alsózsolca ipari parkot ellátva ivóvízzel. A Keleti Csúcsvízmű jelenleg szintén üzemel, de ma már „csak” 11 település és Alsózsolca ipari park számára biztosítja az egészéges ivóvizet. A szennyvízcsatorna hálózatokra gyakorolt közvetlen hatás • A csatornahálózatokba többlet víz került: o Hálózati infiltráció (anyagfáradásból származó, ill. egyéb csatornasérülések, rosszul illeszkedő csőkötések, vegetáció gyökérzetének káros hatása stb.) o Vízzárósági problémák a tisztítóaknáknál, szennyvízátemelő műtárgyaknál, o Lakossági illegális csapadékvíz bekötések a szennyvízcsatorna hálózatba • Esetenként a hálózati szennyvízátemelők (elektromos kapcsolószekrények) elöntés alá kerültek, szükségessé vált az áramtalanításuk! • Az átemelők, de a hálózat tároló kapacitása is véges: • Komoly problémát jelentett a településeken a hálózatból kimosódó szennyvíz (tisztítóaknákon, szennyvízátemelőkön), településrészeket kellett kizárni a szolgáltatásból. Komoly kockázatot jelentett a fertőzésveszély! Szennyvíztisztító telepekre közvetlenül gyakorolt hatás • Elhelyezkedésükből adódóan (befogadó vízfolyás közelsége) árvízi kitettség: az árvíz a telepet körbezár(hat)ta, a bekötő út személygépkocsi , sokszor tehergépjármű számára is megközelíthetetlenné vált, a szippantott szennyvíz beszállítása akadályozott volt. 8