A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Szabó László - Vőneky Ágnes - Bartókné Tassonyi Annamária (ÉKÖVIZIG): Az árvizek, illetve a rendkívül csapadékos időjárás hatása a víziközművekre az ÉKÖVIZIG illetékességi területén

o Tájékoztatás az árvízzel veszélyeztetett területeken az érintett vízi közművek védelme érdekében tett intézkedésekről o A lakosságtól beérkező kérdések, észrevételek továbbítása az érintett víziközmű üzemeltető felé Üzemeltetőktől o Tájékoztatás a víziközművek üzemvitelében bekövetkezett változásokról, a haváriás intézkedésekről o Adatok szolgáltatása a szennyvíztisztítókról elfolyó szennyvíz befogadó felszíni vízfolyásra gyakorolt hatásáról o Információk közvetítése az árvíz levonulásával érintett víziközművek üzemeltetői között o Helyszíni bejárások lefolytatása: az árvízi elöntéssel leginkább veszélyeztetett víziközművek megtekintése (Keleti Csúcsvízmű kútsorai, onga-ócsanálosi szennyvízelvezető rendszer kritikus pontjai, az ónodi, sajóládi, sajószentpéteri, edelényi, szikszói, alsóvadászi szennyvízelvezető rendszerek és tisztítóművek) • Árvíz által okozott környezetvédelmi károk, lakossági panaszbejelentések kivizsgálása a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Központi Környezetbiztonsági Ügyelete (a továbbiakban VKKI KBÜ) felkérésére 2010. évben. • Részvétel a VKKI KBÜ elrendelése alapján a levonult árvizeknek a víztestek állapotváltozására gyakorolt hatását célzó vízmintavételezési program előkészítésében, kidolgozásában, végrehajtásában. A program során 21 felszíni befogadó vizsgálata történt meg. 5. 2010 évi május-júniusi árvizek hatása a víziközművekre Megjegyzendő, hogy bár alapvetően a 2010. évre vonatkozóan kerültek felvázolásra a tapasztaltak, a 7. fejezetben található összegzés az elmúlt évek árvizes időszakaira egyaránt vonatkozik, hiszen általánosságban elmondható, hogy a víziközművek esetében minden alkalommal, minden árvizes évben hasonló problémákkal találkoztunk. Vízellátó hálózatokra gyakorolt közvetlen hatás • Az árvízzel elöntött településrészeken a vízellátó hálózaton jellemzőek voltak a csőtörések • A sérült vízvezeték(ek) vonzáskörzetét ideiglenesen ki kellett zárni a szolgáltatásból Æ a lakosság számára egészséges ivóvíz biztosítása lajtkocsis vagy zacskós vízzel történt, szükség szerint vízkorlátozást vezettek be Az árvizes időszakban a tapasztalatok, és a víziközmű üzemeltetőktől kapott információk alapján problémák elsősorban a Sajó, Bódva illetve Hernád menti településeken jelentkeztek (Sajó vízgyűjtő: Edelény, Sajóecseg, Boldva, Galya-forrási rendszeren Adrián telepen, Szögligeten, Perkupán, Imolán, Keleméren, Csokvaományban, Tófalun, Kazincbarcikán, Dédestapolcsányon stb. Hernád vízgyűjtő: Szikszón, Alsóvadászon, Aszalón, Ócsanáloson stb.) Ezeken a településeken az üzemeltetők az egészséges ivóvizet lajtkocsis vagy zacskós vízzel biztosították a lakosság felé. • Akadt olyan sérülékeny vízbázisú vízműtelep, aminek a működésében a lehullott jelentős csapadékmennyiség hatására következett be fennakadás: 6