A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Szabó László - Vőneky Ágnes - Bartókné Tassonyi Annamária (ÉKÖVIZIG): Az árvizek, illetve a rendkívül csapadékos időjárás hatása a víziközművekre az ÉKÖVIZIG illetékességi területén

AZ ÁRVIZEK, ILLETVE A RENDKÍVÜL CSAPADÉKOS IDŐJÁRÁS HATÁSA A VÍZIKÖZMŰVEKRE AZ ÉKÖVIZIG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN Szabó László, Vőneky Ágnes, Bartókné Tassonyi Annamária Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. Bevezetés Minden embernek alapvető joga van az egészséges ivóvízhez. A vízhasználat során keletkező szennyvizek szakszerű gyűjtését, kezelését pedig a vízellátással párhuzamosan szintén meg kell oldani. És bár a közműolló fokozatosan zárul, országos viszonylatban még mindig sok a tennivaló, hogy a keletkező szennyvizek biztonságos elhelyezését, -tisztítását minél nagyobb területen megnyugtató módon megvalósíthassuk, úgy az emberi egészség, mint a környezetünk, a felszíni vízfolyások, illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében. Magyarország alvízi ország a Kárpát-medence szívében. A Föld egyik legzártabb vízgyűjtőrendszere található itt. Az ország vízfolyásainak 2/3-a külföldi vízgyűjtőkről érkezik, így Magyarország fokozottan veszélyeztetett országnak számít nemcsak árvízi vonatkozásban, de a küldföldről, vízfolyásokkal érkező szennyezőanyag transzport szempontjából is. Az ország ¼-e árvízveszélyes területen található, ez közvetlenül 700 települést és 2,5 millió embert érint. Az elmúlt évek árvizes tapasztalatai, a vízfolyásokon sorra megdőlő LNV szintek egyértelműen rámutattak arra, hogy a felszíni vízfolyások közelében a nyílt, de a mentesített ártéren levő víziközmű rendszerek is elöntés alá kerülhetnek (vízellátó, szennyvízelvezető hálózatok, víztisztító és szennyvíztisztító művek), így fokozottan veszélyeztetett helyzetben vannak elhelyezkedésükből, „röghöz” kötöttségükből adódóan. A nagycsapadékos, árvizes időszakokban elöntés alá került víziközmű hálózatok, víztermelő művek, vízművek, vagy a szennyvíztisztító telepeken a hidraulikai többletterhelés miatt jelentkező üzemviteli problémák rövid ideig nyilvánosságot kapnak ugyan, de az árvíz elmúltával, a víziközmű szolgáltatás normalizálódásával hamar feledésbe merülnek. Pedig árvíz idején a lakosság egyes településeken sajnos saját bőrén kell, hogy megtapasztalja a vízhiány okozta kellemetlenségeket, a csatornahálózatból kimosódó szennyvíz okozta szaghatást, nem is beszélve a fertőzésveszélyről. Ez mind olyan probléma, amely összehangolt szakmai intézkedésekkel hosszútávon orvosolható lenne, kiemelt figyelmet fordítva a preventív árvízvédelmi intézkedésekre (töltések, körtöltések, árvízi szükségtározók építése, szükséges töltésmagasítások, települések árvízi haváriás terveinek készítése, aktualizálása stb.). A meglévő víziközmű hálózatokon a felmerülő rekonstrukciós munkálatok mielőbbi elvégzése, az épülő új víziközmű hálózatok, létesítmények körültekintő tervezése és kivitelezése, a települések belterületi vízrendezésének egyre sürgetőbb megoldása, illetve a lakosság szakszerű tájékoztatása nemcsak árvízi, de víziközműves vonatkozásban is felkészítene egy esetlegesen bekövetkező árvízi, haváriás helyzetre. Jelen szakdolgozat célja az árvizek, illetve rendkívül csapadékos időjárás víziközművekre gyakorolt hatásainak bemutatása, a dolgozat végén a tapasztalatok összegzésével, és egyéb, szakmai javaslatok felvetésével. A tényleges hatások bemutatása előtt azonban következzen egy kis földrajzi áttekintés, majd víziközmű és árvizes helyzetkép az ÉKÖVIZIG illetékességi területéről. 1