A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Dr. Licskó István - Szabó Anita (BME) - Melicz Zoltán (EJF) - Karády Zsolt (MIVÍZ Kft.): A kémiai előkezelés hatásainak üzemi vizsgálatai a Miskolci Szennyvíztisztító Telepen
5. ábra. Vegyszeresen kezelt nyers szennyvíz lebegőanyag koncentrációjának változása a koaguláns dózis függvényében (laboratóriumi kísérletek) Tekintettel arra, hogy a nyers szennyvízben jelenlevő szervesanyagok jelentős hányada lebegőanyag formájában van jelen, a kémiai előkezelés hatékonyan képes eltávolítani a KOIban kifejezhető szervesanyag tartalmat. Közepes koaguláns dózisok (0,35-0,55 mmol/l, azaz 20-30 g/m 3 Fe 3+ ) hatására az ülepített szennyvízhez képest 50-60%-os szervesanyag (KOI k , KOI ps ) eltávolítás várható (6. ábra). A lebegőanyag formájában jelenlévő szerves anyagok egy része biológiailag bontható, de ezek a nehezebben bontható anyagok csoportjába tartoznak. Tekintettel arra, hogy a biológiailag nehezebben bontható anyagok többségét a kémiai előkezeléssel el tudjuk távolítani a szennyvízből még az eleveniszapos medence előtt, lényegesen csökkenthető a szerves anyagok bontásához szükséges vízben oldott oxigén mennyisége, mely jelentős energia-megtakarítást tesz lehetővé. Iszaprothasztó műtárgy üzemeltetése esetén – a nyersiszapból származó nagyobb szerves anyag tartalom miatt – lényegesen több biogáz fejleszthető, mint a kémiai előkezelés alkalmazása nélkül. Abban az esetben, ha a koaguláns adagolása a tisztított szennyvízhez történik, a tisztított szennyvíz lebegőanyag tartalma mintegy 25%-kal csökkenthető, ezáltal mérsékelhető a tisztított szennyvízben a lebegőanyaghoz kötött szennyezőanyagok (KOI, BOI, TP) 5 mennyisége is. 12
