A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Kiss Nándor - Pelyhe Tibor (Heves Megyei Vízmű Zrt.): Iszapszerkezet hatása az Eger városi szennyvíztisztító telep üzemére [ikon_pdf.gif]

6

B

iológiai (II.) tisztítási fokozat (3. fotó)

5. Vi

zsgálati módszerek ismertetése

A vízminőség vizsgálatok során az alábbi gyakorisággal történt a kémiai jellemzők

meghatározása.

Napi mintavételi gyakoriság alapján:

 a bejövő és elfolyó szennyvízből KOI

k

, NH

4

+-NH

3-N, NO

3-

, összes foszfor

paraméterek kerültek meghatározásra.

 levegőztető medencékből hőmérséklet, oldott O

2

, szárazanyag-tartalom, 30 perces

ülepedési méréseket végeztünk.

Heti mintavételi gyakoriság alapján:

 bejövő és elfolyó szennyvízből lebegőanyag-tartalom, összes nitrogén paraméterek

kerültek meghatározásra.

Az eleveniszap főbb kémiai és fiziko-kémiai jellemzőinek meghatározása mellett jellemzően

heti gyakorisággal mikroszkópos biológiai vizsgálatot is végeztünk. Meghatároztuk az iszap

organoleptikus és mikromorfológiai tulajdonságait, valamint a fonalas baktériumokat és az

eleveniszapban előforduló mikroszervezeteket. A megtalált szervezetek taxonómiai

azonosítása mellett, szemikvantitatív vizsgálatokat is végeztünk. Az eleveniszapban élő

fonalas baktériumok meghatározásához módszertani segédletet szerkesztettünk nemzetközi

szakirodalmak és a saját tapasztalataink alapján.

A natív eleveniszap minták mikroszkópos vizsgálata mellett a fonalas baktériumok pontos

meghatározásához tartós, festett preparátumokat is készítettünk. A differenciál festési

módszerekkel (Gram- és Neisser-festés) pontos képet kaptunk az eleveniszap fonalas

baktérium közösségéről, az egyes taxonok abundancia viszonyairól és időbeni változásáról.