A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Kassai Zsófia (FCSM Zrt.): Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep tápanyag-eltávolítási fokozatának próbaüzemi tapasztalatai, különös tekintettel a denitrifikációra
Ennek segítségével a könnyen bontható szerves anyag (S s ) számítható a következő képlet szerint: S s = 8,6*∆ 1 NO 3 *(V ww +V m1 )/V ww [mgKOI/l] ahol: ∆ 1 NO 3 : nitrát mennyiség változása [mgNO 3-N/l] V ww : szennyvíz térfogata [ml] V m1 : eleveniszap térfogata [ml] 1. ábra: Nitrát koncentráció változása a kísérlet során, az idő függvényében (Ekama et al., 1986) A minél pontosabb eredmény érdekében a kísérlet megkezdése előtt figyelmet kell fordítani a következőkre: - Az eleveniszapnak az endogén légzés állapotában kell lennie, vagyis nem lehet benne hasznosítható szubsztrát. Ellenkező esetben az iszap nemcsak a szennyvízben található könnyen bontható szerves anyagot fogja hasznosítani, így nem kapunk valós eredményt. - Biztosítani kell a szennyvíz hozzáadása előtt az anoxikus állapotot, illetve figyelni kell, hogy a kísérlet során a keverés ne oldjon be oxigént, ugyanis az oldott oxigén jelenléte lassítja a denitrifikációt. A vizsgálatokat 2010. januárjában kezdtük el. A szennyvizes kísérletekkor nyers és előülepített szennyvizet használtunk. Az előülepített szennyvízzel azt vizsgáltuk, hogy az anoxikus medencékre ráfolyó vízben mennyi az a könnyen bontható szerves anyag, melyet a denitrifikálók hasznosítani tudnak, illetve, hogy az eleveniszapnak mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy a denitrifikáció lejátszódjon. Mivel ekkor a telepen előkicsapás történt, az előülepített szennyvízben az adagolt vas(III)-klorid hatására nemcsak az ortofoszfát, hanem a szerves anyag mennyisége is csökkent, ezzel a denitrifikálók által hasznosítható könnyen bontható szerves anyag mennyisége is. A nyers és az előülepített szennyvízzel végzett kísérletekkor arra voltunk kíváncsiak, hogy a vegyszeres előkezelés milyen hatással van a denitrifikáció sebességére és hatásfokára. A szennyvíz – iszap arányt úgy alakítottuk ki, hogy az iszapkoncentráció 1,5 g/l körüli legyen. Ennek érdekében 200-300 ml eleveniszaphoz adtunk 800-700 ml szennyvizet (mindig 1 l össz-térfogatot hozva létre). 5
