A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Dina Gábor - Kiszely-Peres Bernadett - Mizák Nikolett (KÖRKÖVIZIG): Termálvíz hasznosítás a KÖR-KÖVIZIG területén

9 A hévizek balneológiai/gyógyászati célú használata már a XIX. század második felétől jelentős. Az Alföld szerkezetének megismerésében nagy szerepe volt az 1950-1960-as években mélyített CH-kutató fúrásoknak, amelyek sok helyen, a keresett olaj- vagy gázrezervoárok helyett „csak” melegvizet találtak. A termálkincsre épülő strandfürdők létesítése az 1950-es évek végétől jellemző a nagyobb településeken (Gyula, Gyomaendrőd, Békéscsaba, Dévaványa, Békés, Szarvas, Füzesgyarmat, Mezőberény, Újkígyós, Gerendás). Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a fürdők egyes kútjaiból kitermelt vizet gyógyvízzé minősítette. A térség termálvizei között ásványvíz minőségű vizek is találhatók Békéscsaba, Dévaványa, Mezőberény településeken [1a]. A fürdők többé-kevésbé folyamatos fejlesztés (új kutak fúrása, szennyvízkezelés modernizálása stb.) alatt állnak. A balneológiai hasznosításhoz nem szükséges magas kifolyóvíz-hőmérséklet, sőt éppen a 30-50 °C közötti hőmérsékletű vizeket tudja hatékonyan felhasználni. A nagy mélységű fúrások melegebb vize fürdési célra általában nem is alkalmas, ezért szerencsés lenne a kitermelt víz teljes körű, többlépcsős (energetikai és balneológiai) hasznosítása. A hévízkutak száma a nagy mélységű szénhidrogén-kutatások során is növekedett, elősegítve a termálvízhasználatok másik csoportjának, az energetikai célú hasznosításnak a kialakulását. Az alföldi területeken még jelenleg is kialakíthatóak szabad túlfolyású 85-95 °C hőmérsékletű vizet adó hévízkutak (Lorberer Á. 2002). A hőenergiát elsősorban fűtésre használják a területen, lakások, közintézmények kommunális távfűtési energiaellátására, valamint mezőgazdasági létesítményekben. A mintaterületen Szarvason működik jelenleg geotermikus közműrendszer. Két településen a többlépcsős, komplex hasznosítás is megvalósult. A békéscsabai Árpád-fürdő és a gyulai Várfürdő a balneológiai cél mellett fűtésre is használja a hévizeket, illetve a füzesgyarmati Kastély-fürdő használt termálvize halnevelő telepen kerül hasznosításra. A geotermikus energia szűkebb értelemben vett mezőgazdasági hasznosítása napjainkban szintén Szarvason jelentős. Az 1700-2000 m közötti mélységközt megcsapoló, nagy mélységű termálkutak kb. 80-90 °C-os kifolyó vizével zöldség- és dísznövény-termesztő fóliasátrak, állattartó telepek, mézfeldolgozó üzem (és az ipari park egyes létesítményeinek) fűtési hőigényét elégítik ki [2a]. A területen mintegy 20-30 évvel ezelőtt, szarvasi és békéscsabai termelőszövetkezetekben is működött szárítóüzem. Gyomaendrőd térségében néhány éve kizárólag importra termelő virágkertészet is üzemelt. A mezőgazdasági hasznosítás különleges formája az intenzív haltenyésztés. A többek között afrikai harcsát, tokféléket termálvizes medencékben, medencesorokban tenyésztik Biharugra, Komádi, Füzesgyarmat, Vésztő, Szarvas és Békésszentandrás haltelepein. Az üzemeltetők saját kutakkal rendelkeznek, amelyek 30-50 °C hőmérsékletű vizet biztosítanak viszonylag sekély (átlagosan 450-600 m) mélységből. A térségben több olyan nem üzemelő (lezárt, visszavont engedélyű vagy tartalék) kút is található, amelyek fúrással feltárt vízkészletét nem hasznosítják. Ilyen pl. a békéscsabai 2454,0 m-es, 98 °C-os vizet szolgáltató belterületi kút [1a].