A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Dr. Molnár Zoltán (Fővárosi Vízművek Zrt.): DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből [ikon_pdf.gif]
DRS a Fővárosi Vízművek szemszögéből XXIX. Országos Vándorgyűlés 2 kutakat határoló Dunán érkező szennyezésekről a folyó vízjárása miatt rövid haváriás felkészülési idővel rendelkezünk és nagy valószínűséggel az összes vízbázisunkat érintheti. 2. A Duna hajózhatóságának javítását célzó beavatkozások hatásai Az európai térségben az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett jelentős politikai, társadalmi, gazdasági változások szükségessé teszik a víziutak fejlesztését. A Duna magyarországi szakasza jelenlegi állapotában nem képes tartós, megbízható közlekedési, szállítási feltételeket biztosítani, miközben része a transzeurópai közlekedési hálózatoknak. Így Duna hazai szakaszán is halaszthatatlanná vált a hajózhatóság feltételeinek javítása, a hajózást térben és időben korlátozó hajóútszűkületek, gázlók megszüntetése és a viziút áteresztőképességének nemzetközi szinten is elfogadható kialakítása. (VITUKI 2007) A jelenleg futó Duna hajózhatóságának javítás (DHJ) című projekt során a jobb hajózhatóság biztosításával megnő a dunai hajóforgalom, ami többszörösére növelheti a baleset kockázatát, mert jelenleg, az esetleges potenciális szennyezőanyagokat a vízbázisainktól távol, közúton szállítják. A Duna jelenleg csak a Bécs feletti szakaszán hajózható 365 napban. Mivel a hajók a magyar szakaszon vízjárástól függően az év harmadában csak merülési korlátozással közlekedhetnek ezért a Duna magyarországi szakaszának jelenlegi áruforgalma 2015-re várhatóan mintegy kétszerese nő a DHJ megvalósulásának hatására (Duna Hajózhatóságának Javítása Program Stratégiai Környezeti Vizsgálata szerint), EU szokványos hordképességű hajók az év jégmentes időszakának 94 %-ában akadálymentesen közlekedhetnek majd. A tervezett (DHJ) projekt számos hossz- és keresztirányú szabályozási művet és mederkotrást tervez megvalósítani a szükséges hajózási mélység és hajózóút szélesség biztosítása érdekében. De a későbbi mederkarbantartással nem foglalkozik. 2.1. A DHJ hatása a vízbázisokra A Duna hajózhatóságát javító folyószabályozás során 123/1997 KR szerint csak olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek a jelenleg működő vízbázisokat nem veszélyeztetik, az abból kinyerhető víz mennyiségét és minőségét károsan nem befolyásolják. A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány a vízbázisok védelme tekintetében az alábbi közvetlen és közvetett hatásokkal számolt: • Mederkotrások, keresztirányú műtárgyak (sarkantyú, keresztgát) áramlási holttereinek feliszapolódása; • A kotrás során a már stabilizálódott biológiailag aktív szűrő réteg sérülése; • A szűrésben szerepet játszó kavicsréteg elvékonyodása. • A mederkeresztmetszet csökkentése következtében nagyobb sebességek kialakulása - megváltoztatva a hordalék-vándorlási, eróziós és ülepedési folyamatokat. A DHJ közbenső és a megalapozó tanulmányaiból hiányoltuk a közvetett hatásként jellemezhető, hajóforgalom okozta hidromechanikai hatásokat, amely a biológiailag aktív szűrőréteg folyamatos felkavarását idézheti elő. A sarkantyúk mögötti feliszapolódás a parti szűrésű kutak vízhozamának csökkenését és a kitermelt víz minőségének romlását válthatja ki illetve új beszivárgási állapotot idézhet elő. A feliszapolódás következtében kialakuló anaerob körülmények a kutakban az oldott vas és mangán megjelenését eredményezi (Erre élő példa a Surányi vízbázis 8 és 9.sz kútja, ahol
