A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Mátis István (ÉDV Zrt.): Oroszlány-Kisbér térségek ivóvízellátó rendszerén alkalmazott fertőtlenítés fejlesztése

14 3. Vízminőségi problémák és ezek csökkentése érdekében tett intézkedések 3.1. A fellépő vízminőségi problémák okai A vizsgált regionális rendszeren az értékesítés csökkenés miatt kialakuló alacsony áramlási sebességek miatt a hálózatban jelentős vízminőség változás alakul ki. A hálózatban a vízminőség változás okozói: • Jelentősen csökkent áramlási sebesség. • Jelentősen megnövekedett „vízkor”. • Relatív nagy csőfelület. A Tatabánya Kisbér regionális rendszeren a fertőtlenítést a XV/c vízaknánál klórgáz adagolással valósítjuk meg. A másodlagos szennyeződések elkerülése érdekében a Bokodi vízmű telepen nátrium hipoklorit adagolással történik mennyiségarányos fertőtlenítés. A Bokodon történő adagolást a Császári 2*1000m

3-es víztároló medencében mérjük, és itt van visszacsatolása a fertőtlenítő adagolásának. Az eltérő szállítási idők miatt a klóros fertőtlenítés több helyen érezhetően íz és szaghatást okoz. A jelenség legnagyobb mértékben az adagolási ponthoz közel, nagyobb fogyasztási időszakban jelentkezik. A lecsökkent áramlási sebesség, és ennek következtében kialakult nagy tartózkodási idők mellett a vízellátó rendszereinkben kialakult biológiai hártyában (biofilm) olyan mikro élőlények is meg tudnak telepedni, amik idővel klór rezisztenssé válnak. A rendszerek fertőtlenítése az előző időszakoknak megfelelően történik, de így is egyre több alkalommal jelenik meg a rendszereinkben egymástól helyileg elkülönülten, kisebb, nagyobb számban kerekes féreg. Mivel a jelenleg érvényben lévő szabályozások szerint az ivóvízben ezen élőlények számára a határérték 0/liter, így azok minimális számú megjelenése esetén is kifogásolt lesz a vízminta. Mivel ezidáig ezeket a mintákat a saját laborunk elemezte, így belső eljárási rendünknek megfelelően kezeltük őket. A vízminőség javítása érdekében megfelelő mosatási rend kialakítását hajtottuk végre, továbbá tervezzük a jelenleg alkalmazott fertőtlenítési eljárás módosítását. 3.2. A megfelelő mosatási rend kialakítása A fentiek alapján elengedhetetlenül fontos feladat a rendszeren ezidáig bevált mosatási rendszer felülvizsgálata és olyan mosatási rend kialakítása, mely biztosítja, hogy a vízellátó rendszerrel kifogástalan minőségű ivóvizet szolgáltassunk fogyasztóink részére. A regionális rendszeren a mosatást az alábbi ütemezés szerint kell végrehajtani: A regionális rendszereken a vízbázistól a végponti tárolók irányába kel mosatni. Mivel a vizsgált rendszer ágvezeték jellegű, így ezt felhasználva kell a rendszert mosatni. A regionális vezetéken a víz áramlási irányával megegyező irányba kell haladni, mert a háttér tárolók nem tdnak a mosatásokhoz elegendő mennyiségű vizet biztosítani. Az elosztó hálózatokon a mosatást az alábbi ütemezés szerint kell végrehajtani: A hálózat mosatások jelenleg a tűzcsap karbantartásokkal egy időben történnek úgy, hogy a karbantartott tűzcsapot megnyitják, mosatják, amíg nem lesz tiszta a víz, ezt követően elzárják és ellenőrzik, hogy a fagytalanító leürítő működik-e. Ezzel a fajta mosatással a tűzcsap betáplálása körvezeték esetében kétirányú lesz és a rendszer hidraulikai terhelésétől függ, hogy merről áramlik több víz a tűzcsaphoz. Ezzel a mosatási módszerrel nem lehet irányítani megfelelően a vízáramlást, ezért előállhat olyan eset, hogy a már lemosatott vezetékszakaszokra olyan helyről áramlik víz, amit még nem mosatunk le. További hátránya, hogy a kétirányú betáplálás esetében a tűzcsapon több víz folyik ki.