A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Dr. Jelen Tamás (ÉDV Zrt.): Zöldenergia felhasználási lehetőségei egy víziközmű cégnél
Érdemes lenne átgondolni és összefogni minden illetékesnek (hatóságoknak, szennyvíztisztító telep üzemeltetőinek, önkormányzatoknak, mezőgazdaságban dolgozóknak), hogy az iszapban rendelkezésre álló hasznos anyagokat inkább használjuk fel, mint - jelentős többletköltséggel - kidobjuk azokat. Az energiaárak jelentős emelkedése miatt, valamint a hazánk által vállalt megújuló energiatermelési kvóta növelése érdekében egyértelműen kijelenthető, hogy ahol van erre gazdaságos lehetőség (pl. rothasztás), ott az iszapban lévő szerves anyagból először másodlagos energiatermelést is kell végezni (hő- és villamos energiatermelés), majd a stabilizált iszapot a lehetőségeknek és kihelyezési előírásoknak megfelelően mezőgazdaságban célszerű felhasználni tápanyag-utánpótlásként. Szennyvíziszap hasznosítási, elhelyezési lehetőségek Villamos energia felhasználási adatok értékelése A kisebb telepeknél markánsabb különbségek tapasztalhatók. A nagyobb szennyvíztisztító telepek esetében a fajlagos energiafelhasználás kedvezőbben alakul. Ennek oka lehet, hogy a telep mennyire korszerű eszközökkel, energiatakarékos gépekkel van felszerelve, illetve egy, két vagy háromlépcsős a tisztítási technológiát alkalmaznak. Az alábbi táblázatban jól látható, hogy a különböző kapacitású telepek esetében hogyan alakul az átlagos fajlagos energiafelhasználás. Általánosítva elmondható, hogy a nagy telepektől a kisebb telepek felé vizsgálva egyre jelentősebb a fajlagos energiafelhasználás (országos elemzés eredménye). Kapacitás (m 3 /d) Átlagos értékek (fajlagos kWh /m 3 ) 300 m 3 /d alatt 1,98 (80 db telep esetén) 300 – 2 500 m 3 /d között 1,13 (101 db telep esetén) 2500 – 15 000 m 3 /d között 0,69 (37 db telep esetén) Rács és homokfogókból keletkező hulladék A szennyvíztisztító telepek 95%-nál – telep nagyságától függetlenül – hulladéklerakóra kerül a rácsszemét. Az éves elhelyezési költség alapján számított fajlagos költség 900–15000 Ft/m 3 között változott. A homokfogóból származó hulladék ~100%-a közvetlen a szeméttelepen kerül elhelyezésre. Az éves költségek a homok esetében – mint a rácsszemétnél – is nagyon eltérőek. Az éves elhelyezési költség alapján számított fajlagos költség 3.000–5.000 Ft/m 3 között változott. 2
