A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Dina Gábor - Kiszely-Peres Bernadett - Mizák Nikolett (KÖRKÖVIZIG): Termálvíz hasznosítás a KÖR-KÖVIZIG területén

A Pannon-tó fokozatos feltöltődését képviselő összletben 4 vízadó (aquifer) szint különíthető el, amelyek közé félig áteresztő vagy repedezett képződmények települnek (1. táblázat). A legalsó aquifer mélypontja a Békési-süllyedék [2b]. A jelentős mennyiségű termálvizet tartalmazó pannóniai porózus rétegek fölött fokozatos átmenettel települnek a negyedidőszaki törmelékes üledékek, a környező hegyekből lesiető Tisza, Körösök és Maros őseinek jelentős vastagságú hordaléka töltötte fel a tovább süllyedő medencét. Kialakultak a mai vízhálózat alapjai. Folyóink a szabályozási munkálatok befejezéséig jelentős irányváltozásokat mutattak, melyeket tektonikai okok is előidéztek (Lóki J. 1997). A szerkezetföldtani kutatások által feltárt, az aljzattól akár a negyedkori rétegekig is felhatoló, többszörösen felújult vetőknek (1. ábra) is szerepük van a vízvezetésben (Mádlné Szőnyi J. 2008). A folyóvízi és tavi környezet üledéksora homok, homokkő, aleurit, agyag, agyagmárga sűrű váltakozásából áll (3. ábra), amelyek a legfelső, jó vízvezető képességű, 1. aquifert építik fel [2b]. Az összlet valódi, vízzáró fedőképződménnyel nem rendelkezik, fokozatos az átmenet a felette elhelyezkedő porózus törmelékes rétegek felé. 3. ábra. DK-ÉNy-i és DNy-ÉK-i irányú vázlatos rétegtani szelvény [2a] 3