A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)
5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Simonné Lőrinc Tímea (KÖTIKÖVIZIG): A KÖTI-KÖVIZIG kezelésében lévő holtágak területi viszonyainak rendezése és hasznosítási lehetősége (víziállások)
A KÖTI-KÖVIZIG KEZELÉSÉBEN LÉVŐ HOLTÁGAK TERÜLETI VISZONYAINAK RENDEZÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGE (VÍZIÁLLÁSOK) Simonné Lőrinc Tímea KÖTI- KÖVIZIG A KÖTI-KÖVIZIG kezelésében lévő holtágak területi viszonyainak rendezése és hasznosítási lehetősége (víziállások) 1. Jogszabályi háttér: 1.1 Előzmények: 1964. évi IV. törvény a vízügyről, 2/1985. (III. 28.) OVH rendelkezés a vizeken és vízilétesítmények vízterületén víziállások létesítéséről és használatáról, valamint a víziállások felülvizsgálatáról, 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (II. Fejezet: A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő feladatok). 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról” 1.2 Jelenleg érvényben lévő jogszabályok: 120/1999. (VIII. 6.) Kormány rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról: A rendelet hatálya az állam tulajdonában álló felszíni vizekre terjed ki. A fenntartó a meder használatával, illetve nem vízgazdálkodási célú hasznosításával összefüggésben - a közérdek, illetve a fenntartási szakfeladatok ellátásához fűződő követelmények sérelme nélkül - hozzájárulhat ahhoz, hogy a mederben, annak talajával egybeépített víziállást helyezzenek el, ha azt más jogszabály nem korlátozza, illetve nem tiltja. A fenntartó az igénybevétellel arányos mederhasználati díjat állapíthat meg, illetve a hozzájárulást mederhasználati szerződés létrejöttéhez kötheti. 147/2010. (IV.29.) Kormány rendelet: „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról” . 68. §-ában foglaltakról, mely szerint „a horgászati célú víziállás bejáró nélkül számított alapterülete nem haladhatja meg a 20 m 2-t”. 1.3 Jogszabályi hiányosságok: Nem került (konkrétan) meghatározásra a stégek egymástól való minimális távolsága, mely egy bizonyos beépítettségi szint után zavaróvá válhat az elsődleges és másodlagos funkciók szempontjából (üdülés, horgászat). Elméletileg akárki akárhová építhet víziállást, ebben csak a kerítéssel lekerített part szakaszok állják útját. A stégek építéséhez 2010.- től nem kötelező műszaki tervet benyújtani. 1