A Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlése (Eger, 2011. július 6-8.)

3. szekció: Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás - Dina Gábor - Kiszely-Peres Bernadett - Mizák Nikolett (KÖRKÖVIZIG): Termálvíz hasznosítás a KÖR-KÖVIZIG területén

A TERMÁLVÍZ ÉS HASZNOSÍTÁSA A KÖR-KÖVIZIG TERÜLETÉN Dina Gábor – Kiszely-Peres Bernadett – Mizák Nikolett Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. A TERÜLET FÖLDTANI ÉS VÍZFÖLDTANI JELLEMZŐI A Délkelet-Alföld térségében a legmélyebben elhelyezkedő termálvízadó rétegek a bonyolult szerkezetű, paleozóos-mezozóos alaphegységhez tartozó karbonátos (triász-jura) formációkhoz kötődnek. Az alaphegység fő tömegét alkotó, gyakorlatilag vízzárónak tekinthető képződmények mellett ezek a jó vízvezető képességű mészkövek, dolomitok Ny(DNy)-K(-ÉK) csapású sávban, két jól elkülöníthető pásztában fordulnak elő [2b]. A hozzávetőlegesen 3500-3700 m mélységben húzódó ún. „Alföldi termálkarszt” formációegyüttes elterjedése (Szentes-) Csabacsűd-Vésztő-Biharugra települések között, illetve a Tótkomlós-Magyarbánhegyes környéki zónában jellemző. 1. ábra. Kainozóos (1.) és felső-pannóniai (2.) képződmények talpmélység térképe [2a] A medence fejlődése a továbbiakban (kainozoikum) az Alpok-Kárpátok felgyűrődésével összefüggő litoszféra-lemez elvékonyodással, termikus süllyedéssel jellemezhető. Az emelkedő hegyláncok lepusztulásával párhuzamosan egyre több törmelék szállítódott az eltérő mértékben lesüllyedt medencerészekbe, amelyekben a szarmata-pannóniai korszakok során előbb tengeri, később beltengeri, majd tavi-folyóvízi környezetben zajlott az üledék felhalmozódása (Juhász Gy. 1998.). Az összlet vízadói a feltöltődésnek megfelelően, mélymedence- és tengeralatti zagyárakból lerakódó képződményekből delta-, majd folyóvízi üledékekbe mennek át [2b]. Az aljzatmorfológia területileg rendkívül változatos, néhány száz métertől (Battonya) akár 6000 m tengerszint alatti mélységig terjed a Makói-árok, Békésimedence és Derecskei-árok központi része (2. ábra). A medencékből viszonylag sekélyebb árkok ágaznak ki (Vésztő, Szarvas), közöttük további kisebb fiókmedencékkel. A mély- és fiókmedencék között az alaphegység emelkedése tapasztalható (Battonya-Pusztaföldvár vonalában, Füzesgyarmat, Komádi-Biharkeresztes térségében). A földtörténeti események során kivékonyodott, süllyedő medencealjzaton települnek nagy vastagságban azok a főként 1